Infostart.hu
eur:
349.41
usd:
300.88
bux:
138730.73
2026. június 16. kedd Jusztin
US Vice President Kamala Harris, right, and former US President Donald Trump during the second presidential debate at the Pennsylvania Convention Center in Philadelphia, Pennsylvania, US, on Tuesday, Sept. 10, 2024. Trump and Harris enter Tuesdays debate in search of the same goal, a moment that will help them gain the edge in a race polls show is essentially tied.
Nyitókép: Getty Images/Doug Mills/The New York Time/Bloomberg

Heves vita zajlott Donald Trump és Kamala Harris első jelölti csörtéjén

Most először találkozott a nyilvánosság előtt a republikánusok és a demokraták elnökjelöltje, ami egyben a jelöltek első tévévitáját is jelentette. Mindketten jelezték a találkozó után, hogy készen állnak egy második, októberi összecsapásra.

A magyar idő szerint szerda hajnalban rendezett elnökjelölti vita idejére rendkívül szorossá vált a versenyfutás Kamala Harris és Donald Trump között, így óriási téttel bírt az összecsapás - írja a Portfolio. A RealClearPolling közvéleménykutató szerint a demokrata alelnök országos fölénye csupán 1,1 százalék, és valamennyi csatatéren kevesebb mint 2 százalék választja el a jelölteket egymástól.

A gazdaság, az illegális bevándorlás, a nemzetközi konfliktusok, a terhesség-megszakítás, valamint a szociális juttatások kiemelt témaként szerepeltek az amerikai elnökjelöltek kiélezett vitájában kedden este.

A Philadelphiából, az ABC News televízió szervezésében sugárzott több mint 90 perces esemény a demokrata Kamala Harris számára az első elnökjelölti vita volt, míg Donald Trump már második televíziós vitáján vett részt a 2024-es választási kampány során. Június végén a republikánus politikus vitapartnere még Joe Biden elnök volt, aki részben a vitán nyújtott teljesítménye nyomán lépett vissza, és engedte át a jelöltséget alelnökének, Kamala Harrisnek.

A két politikus azonos időkeretben szólalhatott meg és reagálhatott a másikra. Az összegzések szerint Donald Trump 42, Kamala Harris 37 percen keresztül beszélt.

A vita első témája a gazdaság helyzete volt azzal a kérdéssel, hogy az amerikai emberek jobban élnek-e, mint 4 évvel korábban. Erre válaszul Kamala Harris a középosztály érdekében tervezett lépéseket ígért, többek között 6 ezer dolláros adókedvezményt a gyerekek után, valamint az első lakást vásárlók számára egyszeri anyagi hozzájárulást 25 ezer dollár értékben.

Donald Trump az elmúlt évek inflációja okozta károk helyreállítását ígérte és azt, hogy az amerikai gazdaság védelme érdekében vezetne be kölcsönösségi alapon vámot például egyes Kínából érkező termékekre.

Az illegális bevándorlás és a határőrizet kezelésével kapcsolatban Kamala Harris republikánus ellenfelét azzal vádolta, hogy megakadályozta a határválság kezelésére vonatkozó kétpárti törvény elfogadását a Kongresszusban.

Donald Trump az illegális bevándorlás okozta társadalmi hatásokat a vita során többször említette, megismételte a határ lezárásának szükségességét az illegális átlépések előtt, és hangsúlyozta, hogy az illegálisan érkezett bevándorlók hozzájárulnak a bűnözés növekedéséhez.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a demokrata alelnök és elnökjelölt Ukrajna további támogatásának szükségességét hangoztatta, és úgy fogalmazott, hogy Ukrajna a számára rendelkezésre bocsátott biztonsági támogatás révén tudta megőrizni függetlenségét és szuverenitását az orosz agresszióval szemben.

Donald Trump az elsődleges célnak a háború lezárását, megállapodás elérését és az életek megóvását nevezte az ukrajnai háborúval kapcsolatban, hozzátéve, hogy "a harmadik világháborúval játszunk".

A republikánus elnökjelölt az Egyesült Államok világpolitikai súlyáról beszélve Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is megemlítette. Fontos vezetőnek nevezte, és azt idézte a magyar kormányfőtől, hogy hozzá, Donald Trumphoz köti az Amerika iránti tisztelet helyreállítását a világban.

Az Izrael és a Hamász közötti háborúról Kamala Harris kijelentette, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez, ugyanakkor azonnali tűzszünetre van szükség, valamint kétállami megoldásre a kérdés hosszú távú kezelésére.

Donald Trump ezzel szemben megismételte, hogy szerinte Amerika gyengesége, és a háttérben álló Irán ereje miatt indított támadást a Hamász 2023 októberében. Ellenfelével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Kamala Harris valójában "gyűlöli Izraelt". A 90 perces vitában felmerült a terhesség-megszakítás, a békés hatalomátadás és a választások szabályosságának garantálása, a Donald Trump ellen indult büntetőperek politikai vonatkozása, az egészségbiztosítási rendszer megőrzése, valamint a klímaváltozás témája is.

Zárszavában Kamala Harris arról beszélt, hogy elnöksége esetén az ország előre haladna, míg Donald Trumppal visszalépne, valamint megjegyezte, "nem vagyok Joe Biden és nem vagyok Donald Trump".

Donald Trump arra hívta fel a figyelmet, hogy Kamala Harrisnek három és fél év alelnökség állt rendelkezésére ahhoz, hogy kezelje a határválságot és a gazdasági helyzetet, amit nem sikerült elérnie.

A két politikus hivatalos eseményen korábban még soha nem találkozott, vitázott vagy beszélt egymással.

A vitát követően Kamala Harris kampánytanácsadója a közösségi médiában közzétett bejegyzésben újabb vitára tett javaslatot. A Fox News hivatalosan is meghívást küldött a két jelölt kampányszervezetének egy második, októberi vitára.

Címlapról ajánljuk
Sportközgazdász: főleg a fogadóirodáknak kedveznek a mostani vb-eredmények

Sportközgazdász: főleg a fogadóirodáknak kedveznek a mostani vb-eredmények

Azért is spórolnak egyes csapatok az erejükkel, mert a létszámbővítés és a lebonyolítás miatt könnyebb továbbjutni a csoportból a vb-n, és az igazán nehéz meccsek a torna második részében következnek – mondta az InfoRádióban Szabados Gábor. A sportfogadás-szakértő szerint a gyengébb kezdés ellenére a spanyolok és a brazilok továbbra is ugyanolyan jó eséllyel pályázhatnak a végső győzelemre.

„Minden megváltozott, és valójában semmi sem” – a politológus értékeli, mi történt az áprilisi választások óta

Egyelőre még nem lehet tudni, hogy kormányváltás vagy valódi rendszerváltoztatás történt-e április 12-én – mondta az InfoRádióban a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója. Novák Zoltán szerint történelmi távlatban azt lehet érzékelni, hogy a magyar társadalom a domináns pártrendszert és az erőkultuszt preferálja.
inforadio
ARÉNA
2026.06.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Európa zöldben, Amerika vegyesen zárt

Európa zöldben, Amerika vegyesen zárt

Lendületet adott a tőzsdéknek a hétvégi iráni-amerikai megállapodás híre, a Dow új csúcsra ment a hétfői kereskedésben és kedden tovább emelkedik, ma reggel a Nikkei is történelmi csúcsot döntött, és az európai indexek is szemmel látható pluszban állnak, amit az olajár mai esése is segít. A SpaceX ma is szárnyal, így lekörözte az Amazont és a Microsoftot is piaci kapitalizációban, már a negyedik legnagyobb amerikai vállalat. A magyar tőzsdén ma felülteljesít a Mol a blue chipek közül, a céggel kapcsolatban több fontos hír is napvilágot látott, délután bejelentették, hogy megvan a részvényesi megállapodás a NIS irányításáról. Az amerikai tőzsdék felemás hangulatban zártak, egyedül a Dow Jones fejezte be zöldben a kereskedést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×