Az Egyesült Államok a hidegháború óta először akar ismét olyan fegyverrendszereket telepíteni Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét., erről Berlin és Washington a júliusi washingtoni NATO-csúcstalálkozón állapodott meg. A tervek szerint 2026-tól Washington szövetségeseinek védelme érdekében Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít német földre.

Mindez a német politikusok egy részét is erősen megriasztotta. Kormánypárti és ellenzéki oldalon is arra figyelmeztettek, hogy a lépés magában hordozza a katonai eszkaláció veszélyét. Rolf Mützenich, a szociáldemokrata SPD parlamenti frakciójának vezetője az elmúlt napokban több alkalommal is felhívta a figyelmet erre, és értesülések szerint egyre több frakciótag is osztja ezt a véleményt. Olyannyira, hogy a ZDF közszolgálati médium szerint közös levélben adtak hangot aggodalmuknak. Mützenich elismerte, hogy szükség van a német védelmi képességek javítására, de szerinte a NATO már rendelkezik átfogó elrettentő képességekkel. Kifogásolta azt is, hogy a tervek szerint egyedül Németországba telepítenének elrettentő fegyvereket.

Ugyanakkor nem csupán a szociáldemokrata frakcióvezető, de Friedrich Merz CDU-elnökkel az élen az ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség több tagja is kifogásolta, hogy a Bundestag előzetesen nem tárgyalt az amerikai fegyverek tervezett németországi telepítéséről.

Olaf Scholz kancellár csak a washingtoni döntést követően magyarázta ezt a parlamentben egy rövid nyilatkozatban. A washingtoni döntést részletesebben előbb Annalena Baerbock külügyminiszter, most pedig Boris Pistorius védelmi miniszter igyekezett részletesen indokolni. A külügyminiszter egy korábbi interjúban arra hivatkozott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök folyamatosan bővítette azt a fegyverarzenált, amellyel – mint fogalmazott – "a szabadságunkat fenyegeti Európában. Ez ellen pedig meg kell védenünk magunkat és a Balti-tenger térségben lévő partnereinket, fokozott elrettentéssel és további nagy hatótávolságú fegyverekkel."

Legutóbb pedig a RIMPAC gyakorlaton a Hawaii-szigeteken tartózkodó Boris Pistorius utasította vissza a bírálatokat. A szociáldemokrata védelmi miniszter azt ugyan elismerte, hogy "nincs abban semmi rossz", ha a Bundestagban nyíltan beszélnek egy ilyen kérdésről, de szerinte

ez nem olyan kérdés, amelyet a parlamentben előre kellett volna megvitatni.

A miniszter azzal érvelt, hogy a fegyverrendszerek telepítése a tényleges elrettentést, és nem a fenyegetést szolgálja. "A washingtoni megállapodás nem azért született, hogy megfenyegessünk bárkit is" – hangzott az érvelés.

Pistorius szerint a cél annak jelzése, hogy Oroszországnak rendkívül magas árat kellene fizetnie egy esetleges támadásért a szövetségesek ellen a NATO területén. A miniszter ugyanakkor nem zárta ki, hogy a későbbiekben a Bundestag elé terjesszék a tervezett megállapodást.