Infostart.hu
eur:
375.11
usd:
319.91
bux:
132888.2
2026. április 13. hétfő Ida
Romok között tűzoltók Harkivban 2024. május 23-án, miután orosz rakétatalálat ért egy nyomdát a kelet-ukrajnai városban. Ukrán források szerint hét ember életét vesztete, tizenhat megsebesült Harkivban.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Kozlov

Fokozódott a németek háborús félelme

Eszkalációtól tartanak az Oroszországot elérő amerikai rakéták telepítése miatt.

A németek fele tart az Oroszországgal való konfliktus eszkalálódásától, ha Németországban nagy hatótávolságú amerikai rakétákat állomásoztatnak a Funke Mediengruppe lapcsoport újságjai számára készített felmérés szerint.

A Civey közvélemény-kutató intézet által augusztus 5. és 7. között mintegy ötezer 18 évesnél idősebb német állampolgár bevonásával készített felmérésben arra a kérdésre, hogy eszkalációhoz vezetne-e egy ilyen lépés, a megkérdezettek 50 százaléka válaszolt igennel, míg 38 százalék nem így gondolja, 12 százalék pedig bizonytalan.

A Fehér Ház és a német kormány a júliusi NATO-csúcson jelentette be, hogy 2026-tól ismét Oroszország területét elérő fegyverrendszereket terveznek Németországban állomásoztatni. Például Tomahawk manőverező robotrepülőgépeket, SM-6 rakétákat és új hiperszonikus fegyvereket. Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár azzal érvelt, hogy a fegyverrendszereket elrettentő céllal, a háború megelőzése érdekében telepítenék.

A felmérés szerint a megkérdezettek 47 százaléka számít ilyen elrettentő hatásra Oroszországgal szemben, 45 százalék viszont nem.

A tervet bírálat érte a kormányzó Német Szociáldemokrata Párton belül is. Rolf Mützenich frakcióvezető szintén a katonai eszkaláció veszélyére figyelmeztetett.

A türingiai, szászországi és brandenburgi tartományi választások előtt a felmérés meglehetősen szkeptikusnak találta a tervvel szemben a keletnémeteket: a válaszadók mindössze 26 százaléka támogatja a telepítést, 60 százalékuk pedig ellenzi. A nyugati tartományokban jobban egyetértenek vele, 50 százalék támogatja és 36 százalék ellenzi a tervet.

Címlapról ajánljuk
Kétharmados többséggel jöhet a Tisza-kormány: a választások napjának összefoglalója, íme minden fontos tudnivaló

Kétharmados többséggel jöhet a Tisza-kormány: a választások napjának összefoglalója, íme minden fontos tudnivaló

Történelmi rekord volt a részvétel, és kétharmados, alkotmányozó többsége lehet a Tisza Pártnak a következő, hárompárti Országgyűlésben az adatok 96,89 százalékos feldolgozottsága alapján. Jelen állás szerint a Tiszának 138 képviselője lesz (133 kell a kétharmadhoz), a Fidesznek 55, a Mi Hazánknak pedig 6. Listán a Tisza 53,69, a Fidesz 37,73, a Mi Hazánk pedig 5,90 százalékon áll, átlépve az 5 százalékos parlamenti küszöböt. A DK (1,19 százalék) és a kutyapárt (0,83 százalék) nagyon messze volt attól, hogy elérje a parlamenti bejutási küszöböt. A Tisza nyerhetett meg 93-at a 106 egyéni körzetből, a Fidesz 13-at.
inforadio
ARÉNA
2026.04.13. hétfő, 18:00
Virág Andea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Választás 2026: órási ellenzéki győzelem, jön a kétharmados Tisza kormányzás

Választás 2026: órási ellenzéki győzelem, jön a kétharmados Tisza kormányzás

Véget ért a rekord magas, közel 80%-os részvételt hozó 2026-os országgyűlési választás. A Tisza megszerezte a listás szavazatok több mint felét és ezzel kiütéses győzelmet aratott. Az egyéni választókerületekben is tarolt az ellenzéki párt, ezzel nagy valószínűséggel megszerzi a parlamentben a kétharmados többséget. Orbán Viktor miniszterelnök elismerte a Fidesz választási vereségét, ellenzéki szerepre készül. Magyar Péter egységre szólító győzelmi beszédet tartott, de közben azért megnevezte azokat a magas rangó tisztviselőket, akiknek távoznia kell a pozíciójukból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×