eur:
411.18
usd:
392.45
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Romok között tűzoltók Harkivban 2024. május 23-án, miután orosz rakétatalálat ért egy nyomdát a kelet-ukrajnai városban. Ukrán források szerint hét ember életét vesztete, tizenhat megsebesült Harkivban.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Kozlov

Fokozódott a németek háborús félelme

Eszkalációtól tartanak az Oroszországot elérő amerikai rakéták telepítése miatt.

A németek fele tart az Oroszországgal való konfliktus eszkalálódásától, ha Németországban nagy hatótávolságú amerikai rakétákat állomásoztatnak a Funke Mediengruppe lapcsoport újságjai számára készített felmérés szerint.

A Civey közvélemény-kutató intézet által augusztus 5. és 7. között mintegy ötezer 18 évesnél idősebb német állampolgár bevonásával készített felmérésben arra a kérdésre, hogy eszkalációhoz vezetne-e egy ilyen lépés, a megkérdezettek 50 százaléka válaszolt igennel, míg 38 százalék nem így gondolja, 12 százalék pedig bizonytalan.

A Fehér Ház és a német kormány a júliusi NATO-csúcson jelentette be, hogy 2026-tól ismét Oroszország területét elérő fegyverrendszereket terveznek Németországban állomásoztatni. Például Tomahawk manőverező robotrepülőgépeket, SM-6 rakétákat és új hiperszonikus fegyvereket. Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár azzal érvelt, hogy a fegyverrendszereket elrettentő céllal, a háború megelőzése érdekében telepítenék.

A felmérés szerint a megkérdezettek 47 százaléka számít ilyen elrettentő hatásra Oroszországgal szemben, 45 százalék viszont nem.

A tervet bírálat érte a kormányzó Német Szociáldemokrata Párton belül is. Rolf Mützenich frakcióvezető szintén a katonai eszkaláció veszélyére figyelmeztetett.

A türingiai, szászországi és brandenburgi tartományi választások előtt a felmérés meglehetősen szkeptikusnak találta a tervvel szemben a keletnémeteket: a válaszadók mindössze 26 százaléka támogatja a telepítést, 60 százalékuk pedig ellenzi. A nyugati tartományokban jobban egyetértenek vele, 50 százalék támogatja és 36 százalék ellenzi a tervet.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×