A Darién-hasadék környéke, amely Kolumbiát és Panamát választja el egymástól, egy nagyjából 100 kilométer hosszú, dzsungeles, mocsaras, folyókkal szabdalt terület. Ez lett az irreguláris migráció egyik legfontosabb útvonala, Dél-Amerikából Közép-Amerikán keresztül az Egyesült Államok déli határához vonulnak itt az emberek.

A 2010-es évek elején itt évente egy-kétezer ember kelt át, aztán 2015-től elkezdtek meredeken emelkedni a számok, évi néhány tízezer főről annyira, hogy tavaly több mint félmillió ember kelt át ezen az elhagyott és veszélyes területen, ahol több százan életüket vesztették.

"Azt látjuk a statisztikákból, hogy a migránsok döntő többsége Venezuelából érkezett, több mint 300 ezer ember, de nagyon sokan jönnek más országokból is, gyakorlatilag a világ minden pontjáról, Kínától kezdve Angoláig. E mögött elsősorban az áll, hogy a dél-amerikai országok általában meglehetősen laza vízumrendszereket tartanak fenn, nagyon könnyű annak a megszerzése és a beutazás, tehát

a világ különböző pontjairól az emberek eljutnak Dél-Amerikába, majd innen folytatják gyalog az utat a Darién-hasadékon keresztül"

- részletezte az InfoRádióban Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.

José Raúl Mulino elnök kampányígérete az volt, hogy gátat vet az egyre növekvő migrációnak, de kérdés, hogy miként lehet lezárni egy őserdőt, amikor azon több százezer ember szeretne átjutni valahogy.

"A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a hasadékon átjutott embereket fogják megállítani majd a panamai hatóságok, és visszavinni Kolumbia területére, amennyiben természetesen Kolumbia is partner lesz ebben" - rögzítette Marsai Viktor.

Az útnak indulók végső célja nyilvánvalóan az Egyesült Államok, ezért az amerikai elnök véleménye is számít a kérdésben. A Biden-adminisztráció felismerte azt, hogy az Államok déli határán kialakult migrációs válság az újraválasztását fenyegeti, ezért gyakorlatilag december óta "masszív diplomáciai kampányt" folytat elsősorban a külügyminiszteren, Antony Blinkenen keresztül, aki végiglátogatta Mexikótól kezdve a közép-amerikai országokat, és arról próbálta meggyőzni a kormányokat - komolyabb részsikerekkel -, hogy amennyire lehet, ők is lépjenek fel az illegális migrációval szemben.

"Gondolhatunk itt az úgynevezett északi háromszög államaira, El Salvadorra, Guatemalára, Hondurasra, amelyek beleegyeztek abba, hogy visszafogadják nemcsak a saját, de a szomszédos országok állampolgárait is, vagy éppen Mexikóra, amely a hadsereg bevetésével zárta le a texasi határt, miután itt januárban és februárban meglehetősen áldatlan állapotokról számoltak be az amerikai televíziós csatornák" - ecsetelte a szakértő.

Ha a novemberi választás után változna az amerikai vezetés, Marsai Viktor szerint egészen biztos, hogy erősödne a panamai intézkedések támogatása amerikai részről.

"Mexikó nem szeretné Donald Trump elnököt látni a Fehér Házban,

ezért is működik együtt a Biden-adminisztrációval; megértették, hogy amennyiben korlátlanul hagyják átáramlani Mexikó területén az illegális bevándorlókat az USA felé, amivel lényegében a Biden-adminisztráció újraválasztásának az esélyeit csökkentik. És azt se felejtsük el, hogy a Trump-adminisztráció nagyon komoly rendelkezéseket hozott az irreguláris migráció elleni küzdelemben, és e teher egy jelentős részét Mexikónak kellett viselnie. Ráadásul amikor Mexikó tiltakozott, akkor a Trump-adminisztráció nagyon komoly vámokkal fenyegette meg az országot. Ezért is láthatjuk azt, hogy most van egyfajta hallgatólagos együttműködés a Biden-adminisztrációval" - figyelmeztetett Marsai Viktor.