Minden jel arra utal, hogy Joe Biden visszalépése után alelnöke, Kamala Harris száll ringbe a Demokrata Párt jelöltjeként a novemberi amerikai elnökválasztáson Donald Trumppal szemben. A Migrációkutató Intézet elemzése szerint Kamala Harris már 2021-ben, alelnöki mandátumának megkezdésekor jelentős feladatokat kapott az illegális migráció elleni küzdelemben, de nem tudott komolyabb eredményeket felmutatni az elmúlt években.

Vargha Márk az InfoRádióban elmondta: Kamala Harris igazából nem a rendkívül komplex problémának tartott illegális bevándorlás kezelését kapta meg feladatként, hanem a megfelelő határvédelem biztosítását. Joe Biden visszalépését követően most leginkább az alelnökre vetül a reflektorfény, de az elemző szerint nem feltétlenül csak rajta kell számonkérni a bevándorláspolitikában elkövetett hibákat, hanem azokon is, akik megbízást adtak neki erre. Hozzátette: a migrációs nyomás folyamatosan nőtt Joe Biden ciklusa alatt, és a krízis kezelésére irányuló

Harris-féle migrációs politika nem hozott érdemi eredményeket a déli határ védelmében.

Tavaly decemberben ráadásul minden korábbi rekord megdőlt: az amerikai hatóságok csaknem negyedmillió határsértést regisztráltak az Egyesült Államok és Mexikó határán. A legszembetűnőbb változás az illegális migránsok állampolgársági összetételében volt megfigyelhető az elmúlt években, ugyanis egyre többen indultak el Dél-Amerikából, Ázsiából és Afrikából az USA felé. Vargha Márk közölte: Kamala Harris alelnöki beiktatásakor az irreguláris migránsok mintegy 90 százaléka Mexikóból és más közép-amerikai országokból jött, 2023-ban azonban 49 százalékra csökkent az arányuk, ugyanis

a venezuelai válság, az ukrajnai háború és az ecuadori bűnözői kartellek közti leszámolások elől menekülők is jelentős számban érkeztek az Egyesült Államok déli határához.

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője megjegyezte: Kamala Harris migrációs politikája leginkább azt a gyakorlatot követte, hogy időnként ellátogatott egy-egy tranzitországba, ahol azt kérte az illetékesektől, hogy támogassák az amerikai kormányzat intézkedéseit, valamint lépjenek fel erős eszközökkel a migrációs hullámok ellen. Egy 2021-es guatemalai látogatása során például megígérte az őt fogadó, akkor hivatalban lévő Alejandro Giamattei elnöknek, hogy a Biden-adminisztráció a közép-amerikai államok lakosai számára tisztességes, a megélhetésüket segítő programokat indít az anyaországukon belül annak érdekében, hogy csökkentsék a kiáramlást. Az amerikai alelnök akkor úgy fogalmazott, „világossá szeretném tenni a régió lakói számára, hogy ne kockáztassák meg a Mexikó és az Egyesült Államok országhatárához vezető veszélyes utat. Nyomatékosan kérem: ne jöjjenek!”

A kérések azonban nem bírták rá az otthon maradásra az érintett migránsokat, akik közül sokan az életüket kockáztatva keltek útra. Kamala Harrist sokat kritizálták azért is, mert

a beiktatását követően hónapokon át nem látogatott el az Egyesült Államok déli határához,

miközben a kormányzat azt kommunikálta, hogy az illegális migráció megállítása lesz a legfontosabb feladata.

Vargha Márk elmondta: a közvélemény-kutatások alapján nagyon szoros a verseny Donald Trump és Kamala Harris között, és ha utóbbi nyeri a novemberi elnökválasztást, akkor még „a jelenleginél is rosszabbá válhat a helyzet”, miközben a migrációs nyomás nem csökken. Az elemző megjegyezte: Alejandro Mayorkas személyében olyan belbiztonsági minisztere van jelenleg az Egyesült Államoknak, aki kétszeres bevándorló, hiszen először Európából Kubába vándorolt a családja, majd a karibi szigetországból az Egyesült Államokba. Az ő személye és példája arra ösztönözheti az érintetteket, hogy érdemes szerencsét próbálni az USA-ban.

Donald Trump elnökségének egyik jelképévé vált a déli határra épített fal. Nagy kérdés, hogy ha visszatér a Fehér Házba, szigorodnak-e a bevándorlási szabályok. Vargha Márk emlékeztetett, hogy a volt elnök eredeti terve az volt, hogy a déli határon teljes hosszában falat építtet, de különböző törvényhozási és bírósági „gáncsoskodások” miatt ezt nem tudta megvalósítani. Ha Donald Trump győzedelmeskedik novemberben, az elemző szerint újra napirendre kerülhet ez a kérdés a jövő év első hónapjaiban, ráadásul a republikánusok alelnökjelöltje, J. D. Vance is nagyon sokat beszél erről az intézkedésről.

Ugyancsak hangsúlyos ígérete Donald Trumpnak, hogy a menekültek letelepedését megkönnyítő demokrata intézkedéséket eltörli vagy jelentősen átalakítja, szigorú szabályok bevezetésével. A Migrációkutató Intézet vezető elemzője Donald Trump visszatérése esetén arra számít, hogy a republikánusok jelentős forrásokat használnak fel a migrációs nyomás visszaszorítása érdekében.