Infostart.hu
eur:
353.34
usd:
305.37
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
Olaf Scholz német kancellár (k) beszédet mond a német szövetségi parlament (Bundestag) ülésén Berlinben 2022. március 23-án. Egyéb témák mellett a kancellári hivatal költségvetéséről tanácskoznak a képviselők.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Mostantól három év börtön fenyegeti a vesztegetésen ért német képviselőket

A Covid-járvány idején meglehetős vihart kavartak Németországban azok a maszkügyletek, amelyeknek akkori parlamenti képviselők közvetítőként tevékeny részesei voltak, és aztán büntetlenek maradtak. A Bundestag most hadat üzent minden ilyen jellegű tevékenységnek, és a szigorítás mellett tette le a garast.

A parlament döntése szerint olyan általános intézkedésről van szó, amely a megvesztegetés, a hivatalos megfogalmazás szerint a "megengedhetetlen érdekképviselet" minden formájára kiterjed. Három évig terjedő börtön fenyegeti azokat a képviselőket, akik nem képesek ellenállni a "csábításnak". A jövőben büntethető az a parlamenti képviselő, aki pozícióját, illetve törvényhozói mandátumának tekintélyét arra használja fel, hogy pénzügyi juttatás ellenében befolyást gyakoroljon. Ilyen esetben mind a képviselőt, mind a megbízót három évig terjedő börtön vagy pénzbüntetés fenyegeti.

A kormánykoalíció pártjai – a szociáldemokrata SPD, a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP – továbbá az ellenzéki, radikális jobboldali AfD szavazataival született határozat szerint mindezt kiegészítésként a büntető törvénykönyvben kell rögzíteni. Az új szabály vonatkozik a tartományi parlamenti, valamint az európai parlamenti képviselőkre, továbbá a nemzetközi szervezetek parlamenti közgyűléseinek tagjaira is.

A parlamenti határozat – mint arról az ARD közszolgálati televízió tudósított – valójában a koronavírus-járvány idején burjánzott úgynevezett maszkbotrányok következménye.

Az érintettek különböző maszküzleteket közvetítettek, és ennek fejében több millió eurós juttatásban részesültek.

Később ugyan eljárás indult ellenük megvesztegetés gyanújával, de az érvényes jogi helyzet miatt nem voltak büntethetők. A kormánykoalíció pártjai 2021. decemberi hatalomra kerülésekor állapodtak meg a szigorításban.

Az ellenzék vezető ereje, a konzervatív CDU/CSU pártszövetség tartózkodott a szavazástól azzal az indoklással, hogy a határozat egyes elemeit túlságosan homályosnak tartja. Hasonló indokkal tartózkodott a baloldali képviselőcsoport is.

A büntető törvénykönyv eddig csak akkor írt elő szankciókat, ha a képviselő parlamenti mandátumának gyakorlásakor pénzbeli juttatásban vagy egyéb előnyben részesült. A büntethetőséget most kiterjesztik olyan esetekre is, amelyeknek nincs közük a képviselő tényleges parlament munkájához.

Címlapról ajánljuk
Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Emelkedő GDP-t, enyhén emelkedő inflációt és a jelenlegi szint körüli erős forintot vár az idei és jövő évre az MBH Bank – ez derült ki a pénzintézet negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Az InfoRádió Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetőjét kérdezte.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×