Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Olaf Scholz német kancellár (k) beszédet mond a német szövetségi parlament (Bundestag) ülésén Berlinben 2022. március 23-án. Egyéb témák mellett a kancellári hivatal költségvetéséről tanácskoznak a képviselők.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Mostantól három év börtön fenyegeti a vesztegetésen ért német képviselőket

A Covid-járvány idején meglehetős vihart kavartak Németországban azok a maszkügyletek, amelyeknek akkori parlamenti képviselők közvetítőként tevékeny részesei voltak, és aztán büntetlenek maradtak. A Bundestag most hadat üzent minden ilyen jellegű tevékenységnek, és a szigorítás mellett tette le a garast.

A parlament döntése szerint olyan általános intézkedésről van szó, amely a megvesztegetés, a hivatalos megfogalmazás szerint a "megengedhetetlen érdekképviselet" minden formájára kiterjed. Három évig terjedő börtön fenyegeti azokat a képviselőket, akik nem képesek ellenállni a "csábításnak". A jövőben büntethető az a parlamenti képviselő, aki pozícióját, illetve törvényhozói mandátumának tekintélyét arra használja fel, hogy pénzügyi juttatás ellenében befolyást gyakoroljon. Ilyen esetben mind a képviselőt, mind a megbízót három évig terjedő börtön vagy pénzbüntetés fenyegeti.

A kormánykoalíció pártjai – a szociáldemokrata SPD, a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP – továbbá az ellenzéki, radikális jobboldali AfD szavazataival született határozat szerint mindezt kiegészítésként a büntető törvénykönyvben kell rögzíteni. Az új szabály vonatkozik a tartományi parlamenti, valamint az európai parlamenti képviselőkre, továbbá a nemzetközi szervezetek parlamenti közgyűléseinek tagjaira is.

A parlamenti határozat – mint arról az ARD közszolgálati televízió tudósított – valójában a koronavírus-járvány idején burjánzott úgynevezett maszkbotrányok következménye.

Az érintettek különböző maszküzleteket közvetítettek, és ennek fejében több millió eurós juttatásban részesültek.

Később ugyan eljárás indult ellenük megvesztegetés gyanújával, de az érvényes jogi helyzet miatt nem voltak büntethetők. A kormánykoalíció pártjai 2021. decemberi hatalomra kerülésekor állapodtak meg a szigorításban.

Az ellenzék vezető ereje, a konzervatív CDU/CSU pártszövetség tartózkodott a szavazástól azzal az indoklással, hogy a határozat egyes elemeit túlságosan homályosnak tartja. Hasonló indokkal tartózkodott a baloldali képviselőcsoport is.

A büntető törvénykönyv eddig csak akkor írt elő szankciókat, ha a képviselő parlamenti mandátumának gyakorlásakor pénzbeli juttatásban vagy egyéb előnyben részesült. A büntethetőséget most kiterjesztik olyan esetekre is, amelyeknek nincs közük a képviselő tényleges parlament munkájához.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×