Infostart.hu
eur:
366.7
usd:
326.76
bux:
0
2026. október 26. hétfő Dömötör
Olaf Scholz német kancellár (k) beszédet mond a német szövetségi parlament (Bundestag) ülésén Berlinben 2022. március 23-án. Egyéb témák mellett a kancellári hivatal költségvetéséről tanácskoznak a képviselők.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Mostantól három év börtön fenyegeti a vesztegetésen ért német képviselőket

A Covid-járvány idején meglehetős vihart kavartak Németországban azok a maszkügyletek, amelyeknek akkori parlamenti képviselők közvetítőként tevékeny részesei voltak, és aztán büntetlenek maradtak. A Bundestag most hadat üzent minden ilyen jellegű tevékenységnek, és a szigorítás mellett tette le a garast.

A parlament döntése szerint olyan általános intézkedésről van szó, amely a megvesztegetés, a hivatalos megfogalmazás szerint a "megengedhetetlen érdekképviselet" minden formájára kiterjed. Három évig terjedő börtön fenyegeti azokat a képviselőket, akik nem képesek ellenállni a "csábításnak". A jövőben büntethető az a parlamenti képviselő, aki pozícióját, illetve törvényhozói mandátumának tekintélyét arra használja fel, hogy pénzügyi juttatás ellenében befolyást gyakoroljon. Ilyen esetben mind a képviselőt, mind a megbízót három évig terjedő börtön vagy pénzbüntetés fenyegeti.

A kormánykoalíció pártjai – a szociáldemokrata SPD, a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP – továbbá az ellenzéki, radikális jobboldali AfD szavazataival született határozat szerint mindezt kiegészítésként a büntető törvénykönyvben kell rögzíteni. Az új szabály vonatkozik a tartományi parlamenti, valamint az európai parlamenti képviselőkre, továbbá a nemzetközi szervezetek parlamenti közgyűléseinek tagjaira is.

A parlamenti határozat – mint arról az ARD közszolgálati televízió tudósított – valójában a koronavírus-járvány idején burjánzott úgynevezett maszkbotrányok következménye.

Az érintettek különböző maszküzleteket közvetítettek, és ennek fejében több millió eurós juttatásban részesültek.

Később ugyan eljárás indult ellenük megvesztegetés gyanújával, de az érvényes jogi helyzet miatt nem voltak büntethetők. A kormánykoalíció pártjai 2021. decemberi hatalomra kerülésekor állapodtak meg a szigorításban.

Az ellenzék vezető ereje, a konzervatív CDU/CSU pártszövetség tartózkodott a szavazástól azzal az indoklással, hogy a határozat egyes elemeit túlságosan homályosnak tartja. Hasonló indokkal tartózkodott a baloldali képviselőcsoport is.

A büntető törvénykönyv eddig csak akkor írt elő szankciókat, ha a képviselő parlamenti mandátumának gyakorlásakor pénzbeli juttatásban vagy egyéb előnyben részesült. A büntethetőséget most kiterjesztik olyan esetekre is, amelyeknek nincs közük a képviselő tényleges parlament munkájához.

Címlapról ajánljuk
12 év után megbukott Aleksandar Vucic és rendszere Szerbiában, a volt elnök elismerte a vereségét

12 év után megbukott Aleksandar Vucic és rendszere Szerbiában, a volt elnök elismerte a vereségét

Gyűlik az ünneplő tömeg Belgrád utcáin, miután Aleksandar Vucic volt szerb köztársasági elnök, az Egyesült Szerbia listavezetője elismerte vereségét a szerbiai előrehozott parlamenti választáson vasárnap este. Az áprilisi magyar választásokhoz hasonló „politikai földcsuszamlás”, a diákok mozgalma elsöpörte az országot ilyen-olyan formában 12 éve uraló politikus rendszerét.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
Orbán Viktor kerülhet az ENSZ élére

Orbán Viktor kerülhet az ENSZ élére

Donald Trump kormányzata azt szeretné, ha Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök lenne az ENSZ következő főtitkára – értesült a Wall Street Journal. A lap 3 ország forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy Washington már felvetette az ötletet Orbán Viktornak, és az amerikai vezetés szerint Oroszország, valamint Kína is támogathatja a jelöltségét. A terv megvalósításáról azonban egyelőre nem született végleges döntés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×