Infostart.hu
eur:
385.97
usd:
331.3
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
Nyitókép: Alan Thornton/Getty Images

Friss döntés - foghatják a fejüket a buszosok és a kamionos cégek

Az Európai Parlament szerdán új, az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanáccsal már egyeztetett intézkedéseket fogadott el az új nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célok szigorítása érdekében.

A nagy tehergépkocsik és autóbuszok szén-dioxid-kibocsátását a 2030-2034 közötti időszakban 45, 2035-2039 között 65, 2040-től pedig 90 százalékkal kell csökkenteni.

Az új városi autóbuszok esetében 2030-ig 90 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátást, 2035-re pedig zéró kibocsátású járművekké kell válniuk. 2030-tól kezdődően a pótkocsikra 7,5 százalékos, a félpótkocsikra 10 százalékos kibocsátáscsökkentési célokat határoznak meg az intézkedések.

Az Európai Bizottságnak 2027-ig részletesen meg kell vizsgálnia az új szabályok hatékonyságát és hatását. A felülvizsgálat során többek között fel kell mérni, hogy a szabályokat alkalmazni kell-e a kis tehergépkocsikra, milyen szerepet játszhat a kizárólag szén-dioxid-semleges üzemanyaggal működő nehézgépjárművek nyilvántartásba vételére szolgáló módszertan, valamint azt, hogy egy szén-dioxid-korrekciós tényező milyen szerepet játszhat a kibocsátásmentes nehézgépjárművekre való átállásban.

A Tanácsnak még hivatalosan jóvá kell hagynia a megállapodást, mielőtt az hatályba léphetne.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×