Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét, amelyek egyebek mellett a menedékjog iránti kérelmek gyorsabb elbírálásáról, a maradásra jogosulatlanok hatékonyabb visszaküldéséról és a migránsok tagállamok közötti elosztását előíró szolidaritásról rendelkeznek.

Közleményében az EP kiemelte: a képviselők által megszavazott paktum szerint a tagállamok azáltal vállalnak szolidaritást a migrációs nyomásnak különösen kitett uniós országokkal, hogy azokból áthelyezik területükre azokat a menedékkérőket, akik jogosan részesülhetnek nemzetközi védelemben.

A migrációs nyomásnak különösen kitett országoknak a többi uniós tagállam pénzügyi hozzájárulásokkal, illetve operatív és technikai támogatással is segít. A szerdai szavazás során az EP-képviselők "aktualizálták azokat a kritériumokat", amelyek alapján egy tagállam felelős a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásáért - derül ki a közleményből.

Az áttelepítésre és a humanitárius befogadásra vonatkozó új keretszabályok értelmében a tagállamok önkéntes alapon felajánlhatják az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által elismert unión kívüli országokból érkező menekültek befogadását, akik legálisan, szervezetten és biztonságosan utaznának az EU területére.

A migrációs csomag válsághelyzetek kezelésére szolgáló rendelete szolidaritási mechanizmust hoz létre az érkezők számának hirtelen megnövekedésére való reagálásra.

Az új szabályok kiterjednek majd a migránsok "eszközként" való felhasználására is, amikor unión kívüli országok vagy "ellenséges nem állami szereplők" az EU destabilizálása céljából manipulálják a migrációt.

A jövőben azokat, akik nem felelnek meg az uniós belépés feltételeinek, a beengedésük előtt alapos szűrésnek vetik alá. Ez magában foglalja az azonosítást, a biometrikus adatok gyűjtését, valamint az egészségügyi és biztonsági ellenőrzéseket, legfeljebb hét napon keresztül. A tagállamoknak független ellenőrzési mechanizmusokat kell létrehozniuk az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosítására a szűrés során - emelték ki.

Közös adatbázis

A menekültügyi eljárások gyorsabb lefolytatása érdekében az egész EU-ra vonatkozó új, közös eljárás jön létre a nemzetközi védelem megadására és visszavonására. Az Európai Unió területére szabálytalanul érkezők adatait, köztük ujjlenyomataikat és arcképmásaikat az e célra szolgáló, megreformált Eurodac-adatbázisban tárolják majd. A hatóságok azt is rögzíthetik, ha valaki biztonsági fenyegetést jelenthet, erőszakos vagy fegyveres cselekményekben vett részt.

Eltántorítanák a kérelmezőket az EU-n belüli mozgástól

Az EP támogatta továbbá a menekült vagy kiegészítő védelmi jogállás elismerésére, valamint a védelemre jogosultaknak biztosított jogokra vonatkozó, valamennyi tagállamra érvényes új, egységes normákat. A tagállamoknak az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségétől (EUAA) kapott információk alapján értékelniük kell a származási országban fennálló helyzetet, és a menekültstátuszt rendszeresen felül kell vizsgálniuk. A védelmet kérelmezőknek a kérelmükért felelős vagy a védelmet megadó tagállam területén kell maradniuk. Szabályozni fogják továbbá az őrizet körülményeit és a szabad mozgás feltételeit annak érdekében, hogy eltántorítsák a kérelmezőket az EU-n belüli mozgástól.

A tagállamoknak azonos befogadási feltételeket kell biztosítaniuk a menedékkérők számára, például a lakhatás, az iskoláztatás és az egészségügyi ellátás terén.

A nyilvántartásba vett menedékkérők legkésőbb a kérelem benyújtását követő hat hónapon belül munkába állhatnak.

• Az Európai Parlament jóváhagyását követően az uniós migrációs és menekültügyi paktum reformját még az Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia hivatalosan.
• A csomagban szereplő jogszabályok a közzétételüket követően lépnek hatályba.
• A rendeletek alkalmazása várhatóan két év múlva kezdődik meg.
• A befogadási feltételekről szóló irányelv tekintetében a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy nemzeti jogrendjükbe iktassák.

Magyar és lengyel tiltakozás

Az Európai Parlament (EP) a migrációs paktum szerdai megszavazásával ismét szembement az európai emberek akaratával - vélekedett a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

"Az európaiak biztonságban akarnak élni, és elutasítják a migrációt. Ezzel szemben a migrációpárti politikusok minden fórumon áterőszakolják saját javaslatukat a migránsok tervszerű betelepítéséről. Ez a döntés egész Európa jövőjét megváltoztathatja" - fogalmazott Rétvári Bence.

A helyes irány a külső határok megvédése lenne, amit Magyarország tesz minden nap. Az viszont elfogadhatatlan és észszerűtlen, hogy a határon lefolytatott eljárások 28,3 százalékát Magyarországtól várják - fűzte hozzá közleményében. Azt írta: a migrációs paktum már a bevezetése előtt megbukott, hiszen amikor még önkéntes alapon lehetett a migránsok belső áthelyezési rendszeréhez csatlakozni, teljes kudarc volt a működése.

• Miközben a paktum hatálybalépését követően minden országnak végrehajtási tervet kell majd készítenie, Brüsszel el akarja vonni a felzárkózási pénzek egy részét migrációs célokra. Ez azt jelenti: az illegális bevándorlás szervezésének költségeit úgy fedeznék, hogy az egészségügytől, az oktatástól, a szociális ellátástól vagy a vállalkozások és az infrastruktúra fejlesztésétől vennének el forrásokat - vélekedett.
• Ezenfelül, a tervek szerint Brüsszel kampányt indít minden tagállamban a paktum népszerűsítésére, valamint külön apparátust állít fel a migránskvóták betartásának ellenőrzésére is. Vagyis arra, hogy a tagállamok kvóták szerint szétosztják-e egymás között az illegális bevándorlókat, akik pedig nem hajlandóak erre, azok befizetik-e a pénzügyi büntetést, amely nagyjából nyolcmillió forintot migránsonként - fűzte hozzá.

Egy korábbi paksi rendezvényen, még az EP-döntés előtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: akármilyen migrációs paktumot is fogadnak el Brüsszelben, Magyarország nem fogja feladni sem a jogi, sem a fizikai határzárat, a kormány továbbra sem fog beengedni illegális bevándorlókat.

"Ez a paktum zöld lámpát adna arra vonatkozólag, hogy itt migránsok tíz- és százezrei grasszálhassanak az európai országokban (.) Ez a migrációs paktum azt a nyugat-európai problémát akarja kiterjeszteni Közép-Európára is, amely abból indult, hogy ők feladták a saját identitásuk, a saját kultúrájuk és a saját társadalmuk védelmét, beengedték az illegális migránsokat, amivel kettős társadalmak jöttek létre, és megnőtt a terrorfenyegetettség" - figyelmeztetett.

Donald Tusk lengyel kormányfő esti sajtóértekezletén kijelentette: az EP-döntés ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekültátirányítási mechanizmusba. "A csomag az EP-ben a lengyel képviselők szavazatai ellenére nyerte el a többséget" - mondta Tusk újságírói kérdésre válaszolva.

"Meglátjuk, milyen lesz a paktum végleges formája" - tette hozzá, megjegyezve: vannak "bizonyos lehetőségei és szövetségkötési lehetőségei",

ezért Lengyelországra nem fog vonatkozni a migránsok áthelyezése, illetve a be nem fogadásuk esetén vállalandó fizetési kötelesség.

Tusk nem zárta ki, hogy a júniusi EP-választások után "kissé megváltozhat a parlament politikai struktúrája, és így vagy úgy visszatérünk a témához".

A kormány azonban akkor is "megtalálja az olyan módszereket, amelyek megvédik Lengyelországot az átirányítási mechanizmustól", ha a csomag az EP-ben megszavazott formában lép életbe - fogalmazott Tusk.