Infostart.hu
eur:
379.98
usd:
324.96
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
A Maxar Technologies által közreadott műholdfelvételen a kabuli nemzetközi repülőtér 2021. augusztus 23-án. Az Egyesült Államok és szövetségesei a légi kikötőn keresztül menekítik ki a külföldi állampolgárokat és a velük együttműködő afgánokat, miután az iszlamista tálibok elfoglalták Afganisztán csaknem egészét.
Nyitókép: MTI/EPA/Maxar Technologies

Beismerés: súlyos hibát vétett Amerika

Túl későn született meg a döntés a nem-harcoló személyzet afganisztáni evakuálásáról 2021. nyarán – hangoztatták az Egyesült Államok hadseregének korábbi vezetői a halálos áldozatokkal járó afganisztáni kivonulásról szóló kongresszusi meghallgatáson.

Kenneth McKenzie nyugalmazott tábornok, az amerikai Központi Parancsnokság volt vezetője, az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok egykori irányítója a Képviselőház külügyi bizottsága előtt azt mondta, hogy a hadsereg figyelmeztette a döntéshozókat, így a Biden-adminisztrációt a kivonulás sebességével kapcsolatos veszélyekre.

A korábbi főtiszt azt mondta, hogy a külügyminisztériumnak egy hónappal a kabuli repülőtér kaotikusnak tartott kiürítése előtt jelezte aggályait.

Az aggodalom okaként többi között azt jelölte meg, hogy a külügyminisztérium cselekvésének tempója, amely az amerikai és egyes afgán állampolgárok kimenekítését érintette, elmaradt a védelmi tárca, a Pentagon lépéseinek sebességétől, ami a katonai személyzet és felszerelés kivonásáért felelt.

Mark Milley nyugalmazott tábornok, az amerikai hadsereg egyesített vezérkarának korábbi parancsnoka a törvényhozók előtt úgy értékelte, hogy az evakuációról szóló parancs végrehajtása sikeres volt, ugyanakkor egyetértett azzal, hogy az adminisztráció döntése túl későn született.

Emellett kifejtette, hogy többet lehetett volna tenni a káosz elkerülése érdekében, ide sorolva azt, ha 2500 amerikai katona továbbra is Afganisztánban marad segítve a válság diplomatikus rendezését. Mark Milley kijelentette, hogy véleménye szerint

az afgán biztonsági erők összeomlása 2021. augusztusában nem következik be, ha az amerikai különleges erők egységei változatlanul ott vannak a háttérben.

Az Egyesült Államok katonai erőinek kivonása idején és azt követően, 2021 augusztusában a kabuli repülőtérről evakuálták az amerikai állampolgárokat, és a velük együttműködő afgánokat, miközben a tálibok már átvették az ország irányítását. Az akciónak számos halálos áldozata volt, többi között az a 182 ember, aki a repülőtér közelében elkövetett öngyilkos merényletben vesztette életét, köztük 13 amerikai katona, akik még az országban tartózkodtak támogatást nyújtani az evakuáláshoz.

A kimenekítés során mintegy 200 ezer ember távozását sikerült elérni Afganisztánból, ami egyben lezárta az amerikai erők csaknem 20 éves afganisztáni misszióját. A 2001. szeptember 11-e után indított amerikai katonai jelenlétnek mintegy 2000 amerikai katonaáldozata volt két évtized alatt.

Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×