Infostart.hu
eur:
350.65
usd:
304.31
bux:
138901.29
2026. június 18. csütörtök Arnold, Levente
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Hanon Systems magyarországi beruházásáról tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. december 15-én. Az egyik legnagyobb dél-koreai autóipari beszállítónak számító cég 43 milliárd forint értékű beruházással 250 újabb munkahelyet teremt Székesfehérváron, Pécsen és Rétságon.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Szijjártó Péter: nem kerülhet veszélybe az energiabiztonság, kulcsszerepe van a Balkánnak

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a megfelelő európai energiaellátás érdekében diverzifikációra van szükség, így bővíteni kellene a délkelet-európai infrastruktúrát. Ehhez azonban az Európai Bizottság nem akar anyagi támogatást nyújtani, amit a tárcavezető elmondása szerint azzal indokoltak, hogy tizenöt év múlva már úgysem lesz része a földgáz az energiamixnek.

A balkáni régió kulcsfontosságú az európai energiabiztonság jövője szempontjából – közölte a magyar külgazdasági és külügyminiszter az Európai Unió bővítése céljából a Magyar Külügyi Intézet által szervezett Budapest Balkans Forum (BBF) elnevezésű nemzetközi konferencián. Szijjártó Péter szerint a diverzifikáció terve csupán álom marad, amíg a szavakat nem követik tettek.

„A kormány egyetlen szereplő politikai vagy ideológiai elvárása miatt sem fogja veszélybe sodorni Magyarország energiaellátásának biztonságát”

– fogalmazott a miniszter a budapesti rendezvényen. Hozzátette: az energiaellátásra fizikai, nem pedig ideológiai kérdésként kell tekinteni.

A tárcavezető kiemelte: a diverzifikáció nem azt jelenti, hogy a már meglévő beszállítókat és tranzitútvonalakat lecseréljük. Mint mondta, a diverzifikációhoz „égető szükség lenne” a délkelet-európai infrastruktúra bővítésére. Ehhez azonban az Európai Bizottság nem akar anyagi támogatást nyújtani, amit a miniszter elmondása szerint azzal indokoltak, hogy tizenöt év múlva már úgysem lesz része a földgáz az energiamixnek.

Szijjártó Péter arról is beszámolt a konferencián, hogy politikai adottságaiból kifolyólag Magyarországon alapvetően két irányban zajlik a megújuló energiaforrások bővítése: a nap- és az atomenergiai kapacitások fejlesztésén dolgoznak a legnagyobb erőkkel.

„A napenergia terén hatezer megawattos kapacitás áll rendelkezésre jelenleg, a távolabbi cél pedig ennek a mennyiségnek a megduplázása. Eközben jól haladnak a paksi bővítés munkálatai.

Az újabb atomreaktorok építésével 17 millió tonnányi szén-dioxid kibocsátása lesz kiváltható évente, ami a másfélszerese a teljes magyar közlekedési ágazat kibocsátásának”


– mondta a külügyminiszter.

Szijjártó Péter szerint az atomenergia biztonságos, olcsó és fenntartható módja az áramtermelésnek, ezért fontos lenne Európának maga mögött hagynia az ideológiai jellegű vitákat a kérdésben, és inkább a realitásokra kellene fókuszálni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Álmos Péter: a hálapénz gyakorlata megszűnt, de jött helyette más

Álmos Péter: a hálapénz gyakorlata megszűnt, de jött helyette más

A hálapénz ugyan eltűnt, de más formában felbukkant a magánegészségügyben, amely összefonódott az állami ellátással – mondta a Magyar Orvosi Kamara elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Ébredezik az Etna – a vulkanológus elmondja, kell-e tartani kitörésektől

Az előző öt hónapban aludt a szicíliai vulkán, a mostani a „nyújtózkodás” és a „torokköszörülés” időszaka – fogalmazott az InfoRádióban Harangi Szabolcs. Az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára elmondta, milyen jelek és előzmények alapján lehet arra következetni, hogy egy vulkán működésbe lép. Arra is kitért, hogy a következő hetekben útra kelhetnek-e azok, akik szicíliai nyaralásra készülnek.
inforadio
ARÉNA
2026.06.18. csütörtök, 18:00
Horváth Péter
a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
Túl sok volt az állam Magyarországon? Amikor a túlterjeszkedés már árt a gazdaságnak

Túl sok volt az állam Magyarországon? Amikor a túlterjeszkedés már árt a gazdaságnak

Az új kormány megválasztásával lehetőség nyílik arra, hogy a gazdaságpolitika irányai érdemben megváltozzanak, ami kulcskérdés a hosszú távú növekedés szempontjából. Az egyik legfontosabb dilemma az állam gazdasági szerepvállalásának mértéke. Az elmúlt években azonban egyre inkább az a gyakorlat erősödött meg, hogy ha baj van, az állam beavatkozik és megmenti a szereplőket. A kérdés így már nem az, hogy szükség van-e állami szerepvállalásra, hanem az, hogy mikor lépi át azt a pontot, ahol a segítség már nem stabilizál, hanem torzítja a gazdaság működését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×