Infostart.hu
eur:
385.08
usd:
331.26
bux:
123168.85
2026. március 4. szerda Kázmér
Side View with the Inscription german Polizei (Police)
Nyitókép: Getty Images/webclipmaker

Végső hadüzenet a RAF terroristáinak: két embert még nagyon keresnek

Andreas Baader, Gudrun Ensslin és Ulrike Meinhof beírta nevét a német történelemkönyvekbe. 1968-ban a hírhedt szélsőbaloldali Vörös Hadsereg Frakció (RAF) terroristaszervezet alapítói voltak, a szervezet 1998-ban feloszlatottnak nyilvánította magát, de néhány "harmadik generációs generációs" tagjuk azóta is szökésben volt, egyiküket február végén letartóztatták, két további terrorista ellen továbbra is nagy erővel folyik a kutatás.

A 65 éves Daniela Klettét a lakosság támogatásával február végén vették őrizetbe, azóta tart két szökésben lévő feltételezett terrorista társ felkutatása. A hatóságok Ernst-Volker Staubot és Burkhard Garwegot keresik, egyelőre eredmény nélkül. Berlinben több helyütt házkutatásokat tartattak, néhány embert őrizetbe is vettek, de a gyanú nem igazolódott be, és valamennyiüket szabadon engedték.

A trió tagjai az elmúlt években a hatóságok szerint fegyveres rablásokat követtek el, a többi között készpénzszállító autók ellen is. Alig egy héttel ezelőtt Daniela Klettét a német főváros központjában vették őrizetbe, ahol álnéven tartózkodott. Szomszédai barátságos, közvetlen személynek tartották. Aligha sejtették, hogy mind Klettét, mind a két még szökésben lévő korábbi RAF-tagot gyilkossági kísérlettel és számos súlyos, 1999 és 2016 között elkövetett rablássorozattal vádolják.

Az 1968-ban alapított hírhedt szélsőbaloldali terrorszervezet áldozatai között elsősorban gazdag üzletemberek, illetve vállalkozók voltak. Támadásait azzal indokolta, hogy a nyugat-németországi kapitalista társadalmi rendet akarja lerombolni. A gyilkosságok mellett harminc éven keresztül emberrablásokkal és különböző támadásokkal igyekezett destabilizálni az akkori szövetségi köztársaságot.

Összesen 34 embert gyilkolt meg, és több mint 200-at sebesített meg.

Kezdetben Baader-Meinhof csoportként vált ismertté, Vörös Hadsereg Frakció (RAF) névvel pedig a krónikák szerint a kommunista Szovjetunió hadseregére utalt. Magát az imperializmus és a kapitalizmus elleni globális felkelés részének tekintette, az első bűncselekményeket 1970-ben követték el, köztük mindenekelőtt bankrablásokat.

Első gyilkosságuk áldozata egy évvel később Norbert Schmid hamburgi rendőrtiszt volt, aki megpróbálta letartóztatni a szervezet néhány tagját. 1972-ben bombatámadást követtek el az ott állomásozó amerikai fegyveres erők Frankfurt am Main-i főhadiszállása ellen, és megöltek egy amerikai katonát. Ezt követően sorozatossá váltak a bankrablások, a bombatámadások, az emberrablások, illetve gyilkosságok.

Noha vezetőiket a hetvenes évek közepén letartóztatták, a büntetőeljárásokkal párhuzamosan szimpatizánsaik köréből fejlődött ki a RAF második generációja. A korábbinál is erőteljesebb terrorhullámot indított el elsősorban a RAF alapítóinak kiszabadítása érdekében. 1977-ben gyilkolták meg a szövetségi főügyészt, Siegfried Bubackot, valamint Jürgen Pontót, a Dresdner Bank elnökét.

A második generáció vezéralakjai először külföldön bujkáltak, de fokozatosan visszatértek. Az ezt követő években azonban sorra tartóztatták el őket.

Az 1980-as évek közegétől harmadik generációjuk vált aktívvá, az amerikai hadsereg képviselői elleni támadásokra helyezve a hangsúlyt.

Két utolsó áldozatuk 1998-ban a Deutsche Bank akkor elnöke Alfred Herrhausen, majd 1991-ben Detlev Karsten Rohwedder, a Treuhandanstalt elnöke volt.

1998-ban a harmadik generáció a német médiának küldött levélben jelentette be önmaga feloszlatását.

A német szövetségi ügyészség szerint sok minden még tisztázatlan a RAF hírhedt tevékenységével kapcsolatban. Az ügyészség szerint fennállása alatt a szervezet 34 embert gyilkolt meg. Vezetői ellen 26 per végződött életfogytiglani börtönbüntetéssel, az utolsó tárgyalásra 1998-ban került sor.

A harmadik generációról keveset tudni. A napokban letartóztatott Daniela Klette, valamint a jelenleg még körözött Burkhard Garweg, illetve Ernst-Volker Staub az utolsó tagok, akiket még azonosítottak.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Cikkünk frissül.

N. Rózsa Erzsébet az Arénában: Irán esélye az lehet, ha Donald Trumpnak „ennyi elég”

Az Irán ellen indított háború a legtöbb elemző szerint is addig tarthat, ameddig az amerikai elnök úgy érzi, hogy eléri, amit akart – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×