Múlt héten a Hamász több vezetője, valamint további mintegy száz ember életét vesztette a bejrúti robbantásokban, január 3-án pedig több mint kétszázan megsebesültek az iráni Forradalmi Gárda néhai vezetőjének sírjánál történt merényletben. Közülük csaknem harmincan válságos állapotban kerültek kórházba. A kermáni temetőben elkövetett terrorcselekményt a 2020 januárjában amerikai dróntámadásban megölt Kászem Szulejmáni vezérőrnagy halálának évfordulóján követték el.

Szalai Máté az InfoRádióban elmondta: az elmúlt hét eseményei után sem tartja valószínűnek, hogy egy nagyobb, regionális háború tör ki a közeljövőben a Közel-Keleten, mert meglátása szerint „a legtöbb szereplő nem érdekelt ebben”. A szakértő hozzátette: ha a konfliktus eszkalálódik, „teljesen kiszámíthatatlan következményei” lehetnének, ráadásul a háború jelentős költségekkel is jár, nem beszélve az emberáldozatokról.

Megjegyezte: az elmúlt hetekben inkább csak „apróbb, feszültséggerjesztő” történésekről érkeztek hírek a térségből, melyeket nem követtek nagy megtorlások.

A Közel-Kelet-kutató szerint ez is azt mutatja, hogy most „kicsit visszább vesznek” a felek, akik a korábbiakhoz képest valamivel higgadtabban kezelik a kialakult helyzetet, vagyis

valószínűleg nem lesz gyors lezárása a konfliktusnak.

Továbbra sincs nyugalom a Vörös-tenger térségében sem, ahol a jemeni húszi lázadók egyre több kereskedelmi hajót vesznek célkeresztbe. A mozgalom alapvető célja, hogy károkat okozzon Izraelnek és az Egyesült Államoknak. A húszik számos alkalommal kijelentették: addig akadályozzák a hajóforgalmat a Vörös-tengeren, amíg az izraeliek nem hagynak fel fegyveres akciókkal Gázában. Fegyverekkel, ballisztikus rakétákkal, drónokkal, sőt helikopterekkel is támadnak, és olyan kereskedelmi hajókat is célba vesznek, amelyek nem Izrael felé tartanak. A Ca’ Foscari Egyetem kutatója emlékeztetett, hogy 2015 óta polgárháború zajlik Jemenben, és a fővárost a síita húszi lázadók tartják ellenőrzésük alatt.

Nem lett komoly hatása a Pentagon válaszlépésének

A húszi lázadók már az október 7-i Hamász-támadás előtt is lőttek ki rakétákat Izrael irányába, azóta viszont még komolyabb ellenállást tanúsítanak – ezzel szolidaritást vállalva Gázával. Az egyes kereskedelmi hajók Vörös-tengeri támadása is ennek tudható be. Szalai Máté közölte: a Vörös-tenger bejárata, konkrétan a Báb el-Mandeb tengerszoros fontos kereskedelmi pont, ott halad keresztül a világ hajóforgalmának 12 százaléka. Pontosabban haladna, mert a húszik folyamatosan akadályozzák, támadják a hajókat.

A szabotázs nem maradt reakció nélkül, hiszen az amerikaiak még decemberben bejelentették, hogy koalíciót szerveznek a húszik ellen. A Pentagon akkor közölte: tíz ország hadihajókat küld a Vörös-tengerre azzal a céllal, hogy felszabadítsák az egész világgazdaság számára létfontosságú útvonalat. Már akkor tudható volt, hogy a misszió nem támadó jellegű lesz, inkább az elrettentésre törekedtek. Szalai Máté elmondta: nem is sikerült visszaszorítaniuk a húszik szárazföldi és tengeri erejét.

„Úgy tűnik, hogy ez az elrettentő erő nem volt elégséges, a húszik folytatták tevékenységüket.

Közben Irán is küldött hajókat a térségbe, ahol egyre feszültebb a helyzet, de itt is az látható, mint Gázában, vagyis a felek igyekeznek higgadtan viselkedni” – fogalmazott a szakértő.

Mi lehet most az izraeli kormány érdeke?

Libanon érintettsége miatt folyamatosan szóba kerül, hogy valamilyen módon a Hezbollah is bekapcsolódhat a közel-keleti katonai akciókba, de egyelőre úgy tűnik, Izrael és a libanoni síita szervezet is óvatos ebben a kérdésben. Szalai Máté szerint egyelőre csak pletykákat, hivatalos szervek által meg nem erősített sajtóhíreket lehet hallani arról, hogy az izraeli kormány „kiprovokálna egy nagyobb háborút a saját politikai céljai érdekében”. Ennek az lehet az indoka, hogy

a kabinet egyes tagjai abban érdekeltek, hogy elhúzódjanak a harcok.

Ha ugyanis véget érne a konfliktus, valószínűleg nem sokkal utána választást kellene tartani Izraelben, hiszen a kormányzat egyes tagjainak népszerűsége jelentősen visszaesett. A Közel-Kelet-kutató ugyanakkor megjegyezte: a bejrúti merénylet után sem látni olyan jeleket, amelyek azt vetítenék előre, hogy megtámadnák egymást a felek.

Lehetetlen vállalkozás a Hamász teljes felszámolása?

Mindeközben továbbra is tart Izrael katonai akciója a Gázai övezetben, múlt hétvégén pedig azt jelezte az izraeli hadsereg, hogy felszámolták a Hamász katonai csoportját a térség északi részében. A zsidó állam korábban többször is kijelentette, hogy a Hamász teljes felszámolása a célja. Szalai Máté azonban úgy véli, erre kevés az esély. Hozzátette: nem arról van szó, hogy a Hamásznak nincsen már semmilyen katonai egysége északon,

csak azt sikerült elérnie Izraelnek, hogy ezek a csoportok „már nem működnek koordinált módon” azokon a területeken.

A Ca’ Foscari Egyetem kutatója szerint jelenleg az a legnagyobb kérdés Izrael biztonsága szempontjából, valamint a Hamász jövőjét illetően, hogy pontosan mi történik a fegyveres akciók után és milyen politikai struktúra alakul ki a Gázai övezetben a jövőben. A térség helyzetét, lehetőségeit döntően befolyásolja majd, hogy az új vezetés mekkora mozgásteret enged a Hamásznak és hagyja-e, hogy katonai akciókat indítson Izraellel szemben.