Infostart.hu
eur:
384.79
usd:
327.98
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Izraeli katonák palesztinok vesznek őrizetbe a ciszjordániai Túl-Karm közelében lévő Nur al-Samszban végrehajtott rajtaütés közben 2024. január 3-án. Palesztin források szerint az előző nap kezdődött művelet során hatan megsérültek. A Hamász fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Alaa Badarneh

"Felcsattant" Washington két izraeli nyilatkozat miatt

Az Egyesült Államok visszautasította és felelőtlennek nevezte az izraeli kormány egyes tagjainak felvetéseit a palesztinok áttelepítéséről a Gázai övezeten kívüli területre.

A külügyminisztérium szóvivőjének keddi keltezésű közleménye szerint Izrael pénzügyminiszterének és nemzetbiztonsági miniszterének kijelentése uszító hatású, ezért az Egyesült Államok az ilyen nyilatkozatok azonnali leállítását követeli. A közlemény szerint Izrael kormánya többször megerősítette, hogy az efféle vélemények nem részei az izraeli kabinet hivatalos politikájának.

Matthew Miller szavai szerint az amerikai adminisztráció álláspontja világos, eszerint Gázának palesztin területnek kell maradnia, amelyet ugyanakkor sem a Hamász, sem más terrorszervezet nem irányíthat, így nem jelenthetnek fenyegetést Izraelre.

A külügyminisztérium ezzel egy időben közölte, hogy Antony Blinken külügyminiszter többi között a gázai helyzetről, a segélyszállítmányok bejutásáról és a konfliktus eszkalációjának megelőzéséről egyeztetett telefonon David Cameron brit és Antonio Tajani olasz külügyminiszterrel. A megbeszélésen szó volt a hajózás biztonságának helyreállításáról a Vörös-tengeren, ahol a jemeni húszi fegyveresek támadásai fenyegetik az Izraelbe tartó hajókat.

(A nyitóképen: Izraeli katonák palesztinok vesznek őrizetbe a ciszjordániai Túl-Karm közelében lévő Nur al-Samszban végrehajtott rajtaütés közben 2024. január 3-án.)

Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Micsoda erőt mutatott ma a forint!

Micsoda erőt mutatott ma a forint!

A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×