Infostart.hu
eur:
379.51
usd:
319.42
bux:
129447.89
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
A jemeni húszi lázadók támogatói gyűlést tartanak Szanaában 2018. december 13-án, a Svédországban ENSZ-közreműködéssel zajló jemeni béketárgyalások idején. A nemzetközileg elismert kormány és Irán támogatását élvező, síita húszi felkelők küldöttei a nap folyamán megállapodtak, hogy tűzszünet lép életbe Hodeida kormányzóságban, és a harcoló felek kivonják csapataikat a stratégiai jelentőségű vörös-tengeri Hodeira kikötővárosból, illetve humanitárius folyosókat jelölnek ki. A küldöttségek az ENSZ vezetése alatt működő vegyesbizottságot hoznak létre, amely a megállapodás betartását ellenőrzi.
Nyitókép: MTI/AP/Hani Mohammed

Közel-Kelet-szakértő: a húszik támadásai miatt drágulni fog az olaj és a gáz

A jemeni húszi lázadók egyre több kereskedelmi hajót támadnak meg a Vörös-tengeren, ami hosszú távon a globális ellátási láncot is fenyegeti – mondta Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem Közel-Kelet-szakértője.

A jemeni húszi lázadók az október 7-i Hamász-támadás előtt is lőttek ki rakétákat Izrael irányába – emlékeztetett Csicsmann László. A Budapesti Corvinus Egyetem Közel-Kelet szakértője elmagyarázta, hogy egy felkelő csoportról van szó, amelynek van egy erőteljes fegyveres szárnya: mintegy 100-120 ezer katonával rendelkezik és Jemen északi részét ellenőrzi. Fő célja az autonómia, az ország politikai átalakulását szeretné elérni. A többnyire síita tagokból álló csoport erőteljesen a libanoni Hezbollah mintájára szerveződött, ám a síita ágon belül nem az iráni tizenkettesek, hanem a zajdita ötösökhöz tartozik.

A szakértő elmondta, hogy a Hamász október 7-i támadása óta a húszi mozgalom alapvető célja, hogy károkat okozzon Izraelnek és az Egyesült Államoknak.

Azt hirdeti, hogy addig támadja a Vörös-tengeren a hajókat, amíg tart Gázában az izraeli akció.

Fegyverekkel, ballisztikus rakétákkal, drónokkal, néha helikopterekkel támad, és olyan kereskedelmi hajókat is célba vesz, amelyek nem is Izrael felé tartanak.

Csicsmann László leszögezte, a harc alapvetően a Vörös-tenger bejáratáért folyik, a Báb el-Mandeb tengerszoros ellenőrzéséért, ami egy stratégiai pont: ott halad keresztül a világ hajóforgalmának 12 százaléka, ha pedig nem járható, azaz meg kell kerülni Afrikát, az tíz nappal meghosszabbítja az utat és jelentős többletköltséggel jár.

A szakértő elmondta, a kereskedelmi forgalom legjelentősebb részét az energiahordozók teszik ki: az olajszállító tankerhajók 12 százaléka és a cseppfolyós gázt szállító hajók 8 százaléka halad ott el.

Mivel több vállalat bejelentette, hogy nem hajózik keresztül a Vörös-tengeren, ez az olaj- és gázárak emelkedésével fog járni.

Ezen felül más kereskedelmi termékek is itt érkeznek Kínából, például élelmiszerek, fogyasztási cikkek, azaz a globális ellátási lánc szempontjából is kulcsfontosságú a terület.

A Budapest Corvinus Egyetem szakértője emlékeztetett: december 19-én az Egyesült Államok katonai missziót jelentett be, amelynek célja megvédeni a kereskedelmi hajókat a Vörös-tengeren. Ehhez papíron húsz állam csatlakozott, a gyakorlatban azonban az USA mellett csak Nagy-Britannia vesz részt benne. Mint mondta, az év utolsó napjaiban le is csaptak húszi hajókra, tíz fegyverest meg is öltek az amerikai erők, ezzel több hajót is megvédtek.

Csicsmann László úgy véli, ezek a beavatkozások csak ideiglenes megoldást jelentenek. A húszikat Irán támogatja, és az elmúlt években csak még szorosabbá vált a viszony. Ugyan Iránnak nem érdeke egy közvetlen eszkaláció a Közel-Keleten, de a lázadó, fegyveres csoporton keresztül való nyomásgyakorlás Izraelre és az Egyesült Államokra viszont igen. Hozzátette, az amerikaiaknak nem célja Jemenben beavatkozni.

Véleménye szerint a helyzet nem nagyon fog magától megoldódni, hiszen mind a Hamásznak, mind a húsziknak bőven vannak rakétatartalékaik. Megjegyezte, hogy az amerikai válasz csak olaj volt a tűzre, és egyre több kereskedelmi hajót ér támadás, ezzel komoly gazdasági kára keletkezik egyes országoknak. Példaként hozta fel Egyiptomot, hiszen a Szuezi-csatorna bevételei nagyon jelentősek az ország költségvetésében, de ezek így kiesnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Összeomlott Ukrajna támogatása, nagy bejelentésre készül Zelenszkij - Híreink az ukrán frontról szerdán

Összeomlott Ukrajna támogatása, nagy bejelentésre készül Zelenszkij - Híreink az ukrán frontról szerdán

Az orosz erők nagy erőkkel nyomulnak előre az ukránok által 2022-ben visszafoglalt Liman térségében: az észak-donyecki város ostroma lényegében megkezdődött, az oroszok a környező falvak elfoglalásával akarják bekeríteni a települést. Közben nagyobb katonai műveletek zajlanak Kosztantynivka, Pokrovszk, Huljajpole térségében is. Közen orosz lapok és internetes OSINT-bloggerek arról írnak: kisebb ellentámadást indított az ukrán hadsereg a déli fronton - Kijev ezt nem erősítette meg egyelőre. Diplomáciai fronton egyelőre nem látszik áttörés: Moszkvából több, Amerikával szemben kritikus nyilatkozat is jött az elmúlt napokban. A nap folyamán megjelnetek a Kiel Institute adatai: ebből kiderül, hogy Ukrajna katonai támogatása 2022 előtti mélypontra süllyedt. Az FT közben információkat szerzett arról, hogy Zelenszkij elnök választásokat akar tartani Ukrajnában - erről a napokban érkezhet hivatalos bejelentés. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×