Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.53
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A jemeni húszi lázadók támogatói gyűlést tartanak Szanaában 2018. december 13-án, a Svédországban ENSZ-közreműködéssel zajló jemeni béketárgyalások idején. A nemzetközileg elismert kormány és Irán támogatását élvező, síita húszi felkelők küldöttei a nap folyamán megállapodtak, hogy tűzszünet lép életbe Hodeida kormányzóságban, és a harcoló felek kivonják csapataikat a stratégiai jelentőségű vörös-tengeri Hodeira kikötővárosból, illetve humanitárius folyosókat jelölnek ki. A küldöttségek az ENSZ vezetése alatt működő vegyesbizottságot hoznak létre, amely a megállapodás betartását ellenőrzi.
Nyitókép: MTI/AP/Hani Mohammed

Közel-Kelet-szakértő: a húszik támadásai miatt drágulni fog az olaj és a gáz

A jemeni húszi lázadók egyre több kereskedelmi hajót támadnak meg a Vörös-tengeren, ami hosszú távon a globális ellátási láncot is fenyegeti – mondta Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem Közel-Kelet-szakértője.

A jemeni húszi lázadók az október 7-i Hamász-támadás előtt is lőttek ki rakétákat Izrael irányába – emlékeztetett Csicsmann László. A Budapesti Corvinus Egyetem Közel-Kelet szakértője elmagyarázta, hogy egy felkelő csoportról van szó, amelynek van egy erőteljes fegyveres szárnya: mintegy 100-120 ezer katonával rendelkezik és Jemen északi részét ellenőrzi. Fő célja az autonómia, az ország politikai átalakulását szeretné elérni. A többnyire síita tagokból álló csoport erőteljesen a libanoni Hezbollah mintájára szerveződött, ám a síita ágon belül nem az iráni tizenkettesek, hanem a zajdita ötösökhöz tartozik.

A szakértő elmondta, hogy a Hamász október 7-i támadása óta a húszi mozgalom alapvető célja, hogy károkat okozzon Izraelnek és az Egyesült Államoknak.

Azt hirdeti, hogy addig támadja a Vörös-tengeren a hajókat, amíg tart Gázában az izraeli akció.

Fegyverekkel, ballisztikus rakétákkal, drónokkal, néha helikopterekkel támad, és olyan kereskedelmi hajókat is célba vesz, amelyek nem is Izrael felé tartanak.

Csicsmann László leszögezte, a harc alapvetően a Vörös-tenger bejáratáért folyik, a Báb el-Mandeb tengerszoros ellenőrzéséért, ami egy stratégiai pont: ott halad keresztül a világ hajóforgalmának 12 százaléka, ha pedig nem járható, azaz meg kell kerülni Afrikát, az tíz nappal meghosszabbítja az utat és jelentős többletköltséggel jár.

A szakértő elmondta, a kereskedelmi forgalom legjelentősebb részét az energiahordozók teszik ki: az olajszállító tankerhajók 12 százaléka és a cseppfolyós gázt szállító hajók 8 százaléka halad ott el.

Mivel több vállalat bejelentette, hogy nem hajózik keresztül a Vörös-tengeren, ez az olaj- és gázárak emelkedésével fog járni.

Ezen felül más kereskedelmi termékek is itt érkeznek Kínából, például élelmiszerek, fogyasztási cikkek, azaz a globális ellátási lánc szempontjából is kulcsfontosságú a terület.

A Budapest Corvinus Egyetem szakértője emlékeztetett: december 19-én az Egyesült Államok katonai missziót jelentett be, amelynek célja megvédeni a kereskedelmi hajókat a Vörös-tengeren. Ehhez papíron húsz állam csatlakozott, a gyakorlatban azonban az USA mellett csak Nagy-Britannia vesz részt benne. Mint mondta, az év utolsó napjaiban le is csaptak húszi hajókra, tíz fegyverest meg is öltek az amerikai erők, ezzel több hajót is megvédtek.

Csicsmann László úgy véli, ezek a beavatkozások csak ideiglenes megoldást jelentenek. A húszikat Irán támogatja, és az elmúlt években csak még szorosabbá vált a viszony. Ugyan Iránnak nem érdeke egy közvetlen eszkaláció a Közel-Keleten, de a lázadó, fegyveres csoporton keresztül való nyomásgyakorlás Izraelre és az Egyesült Államokra viszont igen. Hozzátette, az amerikaiaknak nem célja Jemenben beavatkozni.

Véleménye szerint a helyzet nem nagyon fog magától megoldódni, hiszen mind a Hamásznak, mind a húsziknak bőven vannak rakétatartalékaik. Megjegyezte, hogy az amerikai válasz csak olaj volt a tűzre, és egyre több kereskedelmi hajót ér támadás, ezzel komoly gazdasági kára keletkezik egyes országoknak. Példaként hozta fel Egyiptomot, hiszen a Szuezi-csatorna bevételei nagyon jelentősek az ország költségvetésében, de ezek így kiesnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×