eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Hodeida, 2023. december 6.Csónakokkal szállítanak férfiakat az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók által elfoglalt Galaxy Leader teherhajóhoz, amely a Vörös-tengeren vesztegel a nyugat-jemeni Hodeida asz-Szalif kikötője közelében 2023. december 5-én. A húszik december 3-án foglalták el a Galaxy Reader kereskedelmi hajót, amely egy izraeli iparmágnáshoz köthető, és Törökországból Indiába tartott.
Nyitókép: MTI/EPA/Jajha Arhab

A hajóforgalom biztosítása a cél – Csicsmann László a Pentagon húszik elleni fellépéséről

A Pentagon bejelentette: tíz ország hadihajókat küld a Vörös-tengerre, ahol az Irán támogatását élvező jemeni húszi lázadók drónokkal és rakétákkal támadják a kereskedelmi hajókat. Az egész világgazdaság számára létfontosságú útvonal felszabadításáról van szó. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója azt mondta az InfoRádióban, a misszió vélhetően nem támadó jellegű lesz, inkább az elrettentés a cél.

A Jemen egy részét ellenőrzésük alatt tartó húszi lázadók a gázai konfliktus kirobbanása óta több alkalommal indítottak dróntámadást és rakétacsapást izraeli területek ellen, illetve kereskedelmi hajókat támadnak meg a Vörös-tengeren. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója az InfoRádióban elmondta: az egész nemzetközi közvélemény számára világos, hogy Irán támogatja őket.

Csicsmann László közölte: a fegyverek nagy része bizonyítottan Iránból érkezik, melyeket a jelentős bevételekkel és önálló iparral rendelkező húszik könnyen tudnak módosítani vagy átalakítani az igényeiknek, illetve a céljaiknak megfelelően.

A Közel-Kelet szakértő kiemelte: egy síita szervezetről van szó, amely ráadásul az elmúlt években szoros kapcsolatba került a Hezbollahhal is. A legfőbb támogatójukká azonban Irán vált, amit Szaúd-Arábia és a Egyesült Arab Emírségek azzal próbált meg megakadályozni az elmúlt időszakban, hogy blokád alá vontak bizonyos kikötőket.

Ezeket a blokádokat azonban tavaly feloldották, mert az említett országok megelégelték a harcokat, és inkább tárgyalásokat szorgalmaztak az állandóvá váló konfliktusok helyett, továbbá a jemeni kérdés rendezését kezdték el követelni.

A Pentagon közben bejelentette, hogy tíz ország részvételével nemzetközi akciót indítanak: hadihajókat küldenek a Vörös-tengerre. Csicsmann László szerint

egyelőre „elrettentésről van” szó, nem összecsapásról.

Mint fogalmazott, „egyfajta védőernyőt fognak biztosítani a hajók számára”. Emlékeztetett, hogy a húszik október óta rendszeresen lőttek ki rakétákat Izrael irányába, ezeket azonban az amerikai hadihajók többnyire megsemmisítették a Vörös-tenger területén. A szakértő a mostani esetben is egy hasonló misszióra számít, amely várhatóan kevésbé lesz támadó jellegű Jemenben, sokkal inkább az lesz a fő cél, hogy

kivédjék a rakétatámadásokat és biztosítsák a hajóforgalmat a Szuezi-csatornán, illetve a Vörös-tengeren.

A húszik azt közölték, hogy minden Izrael felé tartó hajót célpontnak tekintenek mindaddig, amíg nem jut megfelelő mennyiségben élelmiszerhez és orvosi felszereléshez a Gázai övezet lakossága.

A nagy hajózási vállalatok felfüggesztették a forgalmukat a térségben, ami komoly zavarokat okozhat, hiszen a világkereskedelem 10 százaléka a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel összekötő 163 kilométeres Szuezi-csatornán halad át, de most a hajóknak a Dél-afrikai Köztársasághoz tartozó Jóreménység foka felé kell kerülniük, amíg két héttel hosszabb út.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×