15 °C
Új stratégia mentén támadja Oroszország Ukrajnát: ezúttal nem a kritikus infrastruktúrát igyekszik megsemmisíteni, hanem az ukrán hadiipari üzemeket, lőszerraktárakat. Szeretnék ugyanis megakadályozni, hogy a nyugati fegyverszállítmányok eljussanak a harctérre - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója.
"A 668 napja tartó háborúról azt lehet mondani, hogy
bármennyire is patthelyzetről beszélnek, az orosz erők nyomulnak előre.
24 helyen indítottak támadást az előző napon is, és körülbelül 30-40 kilométert vettek vissza. Az ukránok kissé defenzívába szorultak, 3 helyen indítottak támadást, illetve a legnagyobb probléma, hogy az elmúlt 5 napban 500 rakéta- és dróncsapást mértek az oroszok Ukrajnára. Megváltozott a stratégia, most nem az erőműveket, a villamoshálózatokat rombolják, hanem indirekt módon az ukrán hadiipari üzemeket, drónösszeszerelő helyeket, lőszerraktárakat, a zsoldosok helyeit próbálják pusztítani" - részletezett.
A taktikaváltás okáról szólva azt mondta, az elmúlt 3 hónapban mintegy havi 30 rakétacsapást mértek. Tartalékoltak az oroszok, 900 rakétát is bespájzolhattak, ebből most 500-at felhasználtak.
- Szeretnék az oroszok kimeríteni Ukrajna gazdasági képességeit, illetve
- nagyon jól tudják az oroszok, hogy október 23. óta nem érkezett nyugati katonai segély, próbálják elérni, hogy az ukrán harctérre ne is érkezzen újabb eszköz.
Igaz, közben az USA lőszert és egyéb páncéltörő eszközöket még biztosít Ukrajnának, de meglehet, hogy az amerikai katonai támogatás a végén jár - jegyezte meg.
Ukrajna terve Resperger István szerint arra korlátozódhat, hogy a támadást megállítsa,
ezt segítik a nyugati és japán segélyként kapott, illetve felajánlott légvédelmi rendszerek is. Bahmut körül, Robotino, Adjivka és Kupjanszk irányába az oroszok teret nyertek, ott kedvezőbb állásokat kell elfoglalniuk az ukránoknak. Lassabb, kisebb visszavonulások lesznek. Mindemellett kisebb harcászati sikereik voltak, Zaporizzsja déli részén és Herszon megyében.
A németektől majd Leopard harckocsikat (évi 100 darabot) és Taurus rakétarendszert, illetve Iris légvédelmi rakétarendszert kaphatnak majd még a jövőben. Amerika sem hagyja magára, Ukrajna kaphat mindent, "ami nem kell majd Tajvannál, vagyis nem hajó és nem partraszálló eszköz".
Irreálisnak nevezte viszont Oroszország sajtóban megjelent tervét, amely szerint 2026-ig Dnyipróig és Harkivig elfoglalná az ukrán területeket, erre egyszerűen nem képesek.
Mint Resperger István elmondta, heti jelentésben érkezik hozzájuk a hadi erőkre vonatkozó összesítés, amely szerint most
- körülbelül 300 harcászati egységük van az oroszoknak a frontvonalon, ebből 60 támadó alegység,
- közel 220 egységük van az ukránoknak, ebből 7 harckocsidandár és közel 60 területvédelmi dandár.
Ezen erőkből, az eddigi eredményekből, az időjárásból és a kiépített védelemből látszik, hogy így is nagyon lassan jutott el idáig az orosz haderő.
Ugyan 18 százalékát uralja Ukrajnának, de gondoljunk bele, a 70 ezres Bahmut várost 8 hónapig tartott bevenni.
A műveletek üteme azt mutatja tehát, hogy elég lassan haladnak. Harkiv és Dnyipro pedig továbbra is bevehetetlen, hacsak nagyobb mozgósításba nem kezd Oroszország - fejtette ki az alezredes.
Meddig még?
De meddig tarthat a háború? Resperger István szerint a befejezéshez nagyhatalmi akarat kell, és az, hogy a szemben álló felek eljussanak egy holtpontra.
"Nagyon sok országban lesznek választások, Oroszországtól Európán keresztül Amerikáig, és mindenhol várható egyfajta pacifizmusra való törekvés, az emberek szeretnének már a Covid, az infláció, a háború után valami normálisabb gazdasági berendezkedésre számítani. Túlzó lenne arra várni, hogy ha Amerikában Donald Trump megnyeri az elnökválasztást, 24 órán belül véget ér a konfliktus... Én azt gondolom, nagyhatalmi akarat kell a konfliktus végéhez, amikor eljutnak a felek egy kulminációs pontig, amikor az oroszok már nem tudnak támadni, az ukránoknak pedig semmilyen lehetőségük sincs. Kisebb tűzszünetek, fegyverszünetek lehetnek, majd jöhet a diplomácia egy ideiglenes megállapodással, majd békeszerződésre, nemzetközi szerződésekre lesz szükség" - ecsetelte a szakértő.
Összességében pedig úgy kellene befejezni ezt a konfliktust, folytatta, hogy mindkét fél elhiggye, hogy valójában nyert, de valójában veszített.
A kulminációs pont meglátása szerint még odébb van. Az orosz műveleti képességek hadműveleti sikereket még hozhatnak Ukrajna északi részén, Kupjanszk irányába. Utána be fog állni az arcvonal, a két fél szembenállásával.
2025 elején kezdődhet az új amerikai elnöki ciklus, "onnantól valamire jutniuk kell a feleknek"
- vázolta a várakozásait.
