Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Tűzoltók dolgoznak a lángok megfékezésén egy orosz légitámadást követően Harkivban 2023. december 29-én. Az orosz légierő mintegy 110 rakétát lőtt ki az Ukrajna elleni egyik legnagyobb légitámadásában, legkevesebb 16 ember vesztette életét olyan nagyvárosokban, mint Kijev, Odessza, Lviv és Harkiv, a sebesültek száma több tucatra tehető. Négy régió áram nélkül maradt a támadások nyomán.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakiv Ljasenko

Erre vadásznak most az oroszok Ukrajna városaiban

Míg korábban az oroszok főleg az elektromos és a távhőrendszereket támadták, addig mostanában már inkább az ukrán hadiipari létesítményeket veszik célba.

Az utóbbi időkben végrehajtott légitámadások és rakétacsapások célpontjait vizsgálva a brit hírszerzés jelentős elmozdulást fedezett fel az oroszok ukrajnai taktikájában. Míg a tavalyi év elején főleg az elektromos hálózatokat és a távfűtő rendszereket, valamint a vízellátást támadták, addig újabban inkább a hadipari létesítményekre céloznak.

Londonban ebből arra következtetnek, hogy az orosz katonai tervezők belátták, hogy a háború ellenére jelentősen megerősödött az ukrán hadiipar. Erre nyilván azért volt szükség, mert a tavalyi év vége fél már jelentős hangsúlyeltolódás volt érzékelhető az USA és az EU Ukrajnával kapcsolatos álláspontjában.

Kijev szövetségesei egyre inkább arra ösztönzik az ukrán vezetést, hogy saját forrásaikra támaszkodva szervezzék meg az ország védelmét.

Mint azt a Politico című tekintélyes újság írta: a Biden-kormány már is retorikát váltott. Nem azt kommunikálják, hogy „amíg szükséges, addig támogatjuk Ukrajnát,” hanem azt, hogy „amíg tudjuk, addig támogatjuk Ukrajnát.”

Ugyanakkor az elmúlt hónapokban egyre több hírt jelent meg arról, hogy Ukrajnában igen komoly dróngyártás indult, és már olyan robotokat is képesek előállítani, amelyek akár több száz kilométer mélységben képesek csapást mérni az orosz hátországban lévő katonai létesítményekre. Pár napja pedig Belgorod városát, illetve több közeli orosz települést ért ukrán rakéta- és dróncsapás.

A brit hírszerzés ennek tulajdonítja, hogy az oroszok taktikát változtatva már inkább a hadiipari üzemeket próbálják rombolni. Elsősorban nagy távolságból indított rakétákkal és drónokkal igyekeznek csapást mérni az egyre nagyobb ütemben termelő ukrán hadianyaggyárakra. Londoni vélemény szerint ez is arra utal, hogy Moszkva hosszú háborúra készül.


Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×