Infostart.hu
eur:
378.37
usd:
320.91
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Tűzoltók dolgoznak a lángok megfékezésén egy orosz légitámadást követően Harkivban 2023. december 29-én. Az orosz légierő mintegy 110 rakétát lőtt ki az Ukrajna elleni egyik legnagyobb légitámadásában, legkevesebb 16 ember vesztette életét olyan nagyvárosokban, mint Kijev, Odessza, Lviv és Harkiv, a sebesültek száma több tucatra tehető. Négy régió áram nélkül maradt a támadások nyomán.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakiv Ljasenko

Erre vadásznak most az oroszok Ukrajna városaiban

Míg korábban az oroszok főleg az elektromos és a távhőrendszereket támadták, addig mostanában már inkább az ukrán hadiipari létesítményeket veszik célba.

Az utóbbi időkben végrehajtott légitámadások és rakétacsapások célpontjait vizsgálva a brit hírszerzés jelentős elmozdulást fedezett fel az oroszok ukrajnai taktikájában. Míg a tavalyi év elején főleg az elektromos hálózatokat és a távfűtő rendszereket, valamint a vízellátást támadták, addig újabban inkább a hadipari létesítményekre céloznak.

Londonban ebből arra következtetnek, hogy az orosz katonai tervezők belátták, hogy a háború ellenére jelentősen megerősödött az ukrán hadiipar. Erre nyilván azért volt szükség, mert a tavalyi év vége fél már jelentős hangsúlyeltolódás volt érzékelhető az USA és az EU Ukrajnával kapcsolatos álláspontjában.

Kijev szövetségesei egyre inkább arra ösztönzik az ukrán vezetést, hogy saját forrásaikra támaszkodva szervezzék meg az ország védelmét.

Mint azt a Politico című tekintélyes újság írta: a Biden-kormány már is retorikát váltott. Nem azt kommunikálják, hogy „amíg szükséges, addig támogatjuk Ukrajnát,” hanem azt, hogy „amíg tudjuk, addig támogatjuk Ukrajnát.”

Ugyanakkor az elmúlt hónapokban egyre több hírt jelent meg arról, hogy Ukrajnában igen komoly dróngyártás indult, és már olyan robotokat is képesek előállítani, amelyek akár több száz kilométer mélységben képesek csapást mérni az orosz hátországban lévő katonai létesítményekre. Pár napja pedig Belgorod városát, illetve több közeli orosz települést ért ukrán rakéta- és dróncsapás.

A brit hírszerzés ennek tulajdonítja, hogy az oroszok taktikát változtatva már inkább a hadiipari üzemeket próbálják rombolni. Elsősorban nagy távolságból indított rakétákkal és drónokkal igyekeznek csapást mérni az egyre nagyobb ütemben termelő ukrán hadianyaggyárakra. Londoni vélemény szerint ez is arra utal, hogy Moszkva hosszú háborúra készül.


Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×