Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.26
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Donald Tusk lengyel miniszterelnök (j) és Andrzej Duda államfő Tusk és újonnan megalakult kormánya hivatali eskütételén a varsói elnöki palotában 2023. december 13-án. Az október 15-i parlamenti választások nyomán megalakult koalíciós kormánynak az előző estén szavazott bizalmat a parlamenti alsóház, a szejm.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Pawel Supernak

Így törne borsot a kormány orra alá a lengyel államfő

Benyújtotta Andrzej Duda lengyel államfő szerdán a 2024. évi költségvetési törvényhez kapcsolódó, általa korábban megvétózott jogszabály helyett javasolt saját kiegészítő tervezetét.

A lengyel elnök szombaton bejelentette: nem írhatja alá a parlament által már megszavazott, egyebek mellett a közszolgálati televízió és rádió számára 3 milliárd zloty (263 milliárd forint) költségvetési forrást előirányzó törvényt, mivel a közmédia jelenleg zajló átalakítása során "kirívóan megsértették az alkotmányt és a demokratikus jogállam alapelveit" Lengyelországban.

Andrzej Duda saját tervezete megőrzi a tanárok fizetésemelésére előirányzott összeget, de nem tartalmazza a véleménye szerint "az új kormány által törvénytelenül elfoglalt közszolgálati televízióra" szánt 3 milliárd zlotys forrást - tudatta szerdán Grazyna Ignaczak-Bandych, az államfői kabinet főnöke.

Az elnök egyúttal felszólította Szymon Holowniát, a szejm (alsóház) elnökét, a kormánykoalíció részét képező Lengyelország 2050 párt alapítóját, hogy tervezete kapcsán a "lehető leghamarabb" indítsa el a törvényhozói munkát.

Holownia ezt követően bejelentette: az államfői tervezetet egyeztetésre bocsátják, a szejm megvitatja, és továbbítják Donald Tusk kormányfőhöz is, de az alsóház csak az államfő bejelentése előtt meghatározott időpontban, január 10-én ül össze.

A 460 fős parlamenti alsóház háromötödös többséggel, 276 szavazattal utasíthatja el az elnöki vétót. A jelenlegi kormánykoalíciónak azonban csak egyszerű többsége, 248 mandátuma van.

Ryszard Petru, a Lengyelország 2050 képviselője szerdán az X közösségi oldalon azt írta, hogy "az államfői vétót figyelmen kívül kell hagyni".

Az államfő és a parlamenti többség közötti feszültséget kiváltó jogszabály a jelenleg parlamenti munka alatt álló 2024. évi költségvetési törvényt egészíti ki. Magát a költségvetési törvényt a parlament mindkét házának január 29-ig kell megszavaznia és továbbítania az államfőhöz. Ha ez nem történik meg, az elnök jogosult lerövidíteni a parlamenti ciklust.

Míg a lengyel alkotmány értelmében az államfő a kiegészítő törvényt megvétózhatja, a fő költségvetési törvény esetében nincs ilyen jogosultsága. Az utóbbit viszont előzetes alkotmányossági normakontrollra küldheti. Ez idő alatt a kormány az úgynevezett költségvetési provizórium keretei között működik.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×