Infostart.hu
eur:
385.08
usd:
331.57
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Donald Tusk lengyel miniszterelnök (j) és Andrzej Duda államfő Tusk és újonnan megalakult kormánya hivatali eskütételén a varsói elnöki palotában 2023. december 13-án. Az október 15-i parlamenti választások nyomán megalakult koalíciós kormánynak az előző estén szavazott bizalmat a parlamenti alsóház, a szejm.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Pawel Supernak

Így törne borsot a kormány orra alá a lengyel államfő

Benyújtotta Andrzej Duda lengyel államfő szerdán a 2024. évi költségvetési törvényhez kapcsolódó, általa korábban megvétózott jogszabály helyett javasolt saját kiegészítő tervezetét.

A lengyel elnök szombaton bejelentette: nem írhatja alá a parlament által már megszavazott, egyebek mellett a közszolgálati televízió és rádió számára 3 milliárd zloty (263 milliárd forint) költségvetési forrást előirányzó törvényt, mivel a közmédia jelenleg zajló átalakítása során "kirívóan megsértették az alkotmányt és a demokratikus jogállam alapelveit" Lengyelországban.

Andrzej Duda saját tervezete megőrzi a tanárok fizetésemelésére előirányzott összeget, de nem tartalmazza a véleménye szerint "az új kormány által törvénytelenül elfoglalt közszolgálati televízióra" szánt 3 milliárd zlotys forrást - tudatta szerdán Grazyna Ignaczak-Bandych, az államfői kabinet főnöke.

Az elnök egyúttal felszólította Szymon Holowniát, a szejm (alsóház) elnökét, a kormánykoalíció részét képező Lengyelország 2050 párt alapítóját, hogy tervezete kapcsán a "lehető leghamarabb" indítsa el a törvényhozói munkát.

Holownia ezt követően bejelentette: az államfői tervezetet egyeztetésre bocsátják, a szejm megvitatja, és továbbítják Donald Tusk kormányfőhöz is, de az alsóház csak az államfő bejelentése előtt meghatározott időpontban, január 10-én ül össze.

A 460 fős parlamenti alsóház háromötödös többséggel, 276 szavazattal utasíthatja el az elnöki vétót. A jelenlegi kormánykoalíciónak azonban csak egyszerű többsége, 248 mandátuma van.

Ryszard Petru, a Lengyelország 2050 képviselője szerdán az X közösségi oldalon azt írta, hogy "az államfői vétót figyelmen kívül kell hagyni".

Az államfő és a parlamenti többség közötti feszültséget kiváltó jogszabály a jelenleg parlamenti munka alatt álló 2024. évi költségvetési törvényt egészíti ki. Magát a költségvetési törvényt a parlament mindkét házának január 29-ig kell megszavaznia és továbbítania az államfőhöz. Ha ez nem történik meg, az elnök jogosult lerövidíteni a parlamenti ciklust.

Míg a lengyel alkotmány értelmében az államfő a kiegészítő törvényt megvétózhatja, a fő költségvetési törvény esetében nincs ilyen jogosultsága. Az utóbbit viszont előzetes alkotmányossági normakontrollra küldheti. Ez idő alatt a kormány az úgynevezett költségvetési provizórium keretei között működik.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×