Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Infostart

Visszahelyezték az aranyozott kakast a Notre-Dame tornyára – videó

Visszahelyezték a kakast szombaton a 2019-ben részben leégett párizsi Notre-Dame-székesegyház huszártornyára.

Az emblematikus tárgyat szombat délután megáldotta Laurent Ulrich párizsi érsek, majd egy daruval 96 méter magasba, a huszártorony tetejére emelték.

Az új aranyozott kakast a francia történelmi emlékművek főépítésze, Philippe Villeneuve tervezte. Az előző műtárgy túlságosan megrongálódott az Eiffel-toronnyal együtt a francia főváros jelképének tekintett székesegyházban 1919. április 15-én pusztító tűzben.

A kereszténységben a kakas a fény visszatérését jelképezi az éjszaka után. A Franciaország egyik jelképének számító gall kakas igen nagy megbecsülésnek örvend a franciák körében, megtalálható a nemzeti labdarúgó- és a rögbiválogatott mezén is.

A székesegyház új kakasában a tűzvész idején megmentett, a katolikusok által igen tisztelt ereklyéket helyeztek el. Egy másik lezárt csőben annak a közel kétezer embernek a névsora van, akiknek köze volt a katedrális helyreállításához.

„Ez példa nélkül álló emberi kaland” – mondta a helyreállítási munkákat irányító Philippe Jost.

December 8-án – pontosan egy évvel a székesegyház tervezett újranyitása előtt, amire Ferenc pápát is meg kívánja hívni – Emmanuel Macron köztársasági elnök is a Notre-Dame-ban járt. Ekkor jelentette be egyebek mellett, hogy a régi kakast a közeli Cité-szigeten létesítendő, a Notre-Dame műkincsei elnevezésű múzeumban helyezik el.

Párizs, Franciaország, 2019. szeptember 20., Chesnot/Getty Images
Párizs, Franciaország, 2019. szeptember 20., Chesnot/Getty Images

A gótikus művészet eme remekében 2019-ben csaptak fel a lángok. A tűzvész világszerte heves érzelmeket váltott ki, amit jelentős adományozás követett: 848 millió euró érkezett szerte a világból a székesegyház helyreállításának a finanszírozására.

December 6-án már a helyére került a kereszt a huszártorony tetején. A következő állomás a tervek szerint a huszártorony ólomborításának felhelyezése lesz.

Párizs, 2023. december 8.
A párizsi Notre-Dame székesegyház huszártornyán lévő kereszt részlete 2023. december 8-án. Ezen a napon, egy évvel a 2015. húsvét előtti tűzben súlyosan megsérült templom tervezett újranyitása előtt Emmanuel Macron francia elnök megnézi az ikonikus műemléken végzett helyreállítási munkálatokat.
MTI/EPA/AP pool/Christophe Ena
Párizs, 2023. december 8. A párizsi Notre-Dame székesegyház huszártornyán lévő kereszt részlete. MTI/EPA/AP pool/Christophe Ena

A tervezők azt remélik, hogy a 2024-es párizsi nyári olimpiai játékok idején (július 26.- augusztus 11.) már megtekinthető lesz a jelenleg még állványzat és daruk borította huszártorony és a Notre-Dame ismert sziluettje.

Philippe Jost újító jellegű tűzvédelmi rendszer beszerelését is megígérte a székesegyházba.

A 2024. december 8-i megnyitó után a Notre-Dame elvileg évi 14 millió látogató fogadására lesz képes, kétmillióval többre, mint a tűzvész előtt.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 21:40
2025. december 26. 20:15
×
×
×
×