Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Kirchdorf am Inn, 2018. július 18.Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök felkeres egy ellenörző állomást a német-osztrák határ bajor oldalán, Kirchdorf am Innben 2018. július 18-án. A bajor határrendőrséget 2018-ban állították fel, hogy a német szövetségi rendőrséggel karöltve bűnözőket keressen a tartomány határtérségében. (MTI/EPA/Andreas Schaad)
Nyitókép: MTI/EPA/Andreas Schaad

Különös kormányzati puccs Németországban: a CDU/CSU koalíciós partnerséget ajánl Olaf Scholznak

Rendkívüli javaslattal állt elő a bajor miniszterelnök. Markus Söder, a CSU elnöke a konzervatív pártszövetség nevében azt indítványozta Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárnak, hogy kössön úti laput a koalíciós partnerek, a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP talpára. Helyettük pedig az SPD a CDU/CSU-val alkosson rögtön kormánykoalíciót.

Elemzők szerint aligha véletlen, hogy a bajor politikus épp most javasolt "történelmi" kormányváltást. A fő ok a 2021 decembere óta hatalmon lévő, hárompárti baloldali kormánykoalíció páratlan népszerűtlensége, amit a legfrissebb felmérések minden korábbinál szemléletesebben bizonyítanak.

Egyes feltételezések szerint ugyanakkor Söder ezzel a javaslattal igyekezett növelni saját népszerűségét annak nyomán, hogy pártja a közelmúltban évtizedek óta legrosszabb eredményével nyerte meg a Bajorországban tartott tartományi választást.

Mindenesetre a CSU elnöke – akit a konzervatív pártszövetség legesélyesebb kancellárjelöltjeként emlegetnek a 2025 őszi országos parlamenti választásokon – beérte azzal, hogy a szövetség nevében az SPD mellé "nemzetmentőként" kisebbik koalíciós partnernek ajánlkozott. Söder szerint a szociáldemokraták és a konzervatívok koalíciója a 2025-ös választásokig maradna hatalmon. Úgy vélekedett, hogy mindezt a józan ész diktálja, különös tekintettel arra, hogy a német lakosság – mint fogalmazott – "kezd kételkedni a demokráciában".

A bajor politikus a jelenlegi helyzetet a nemzetiszocialisták hatalomra kerüléséhez vezető Weimari Köztársasághoz hasonlította. Ennek kapcsán pedig a radikális jobboldalinak tartott, elsősorban a bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző Alternatíva Németországnak (AfD) párt rendkívüli erősödésére utalt. A nem csak az egykori keleti tartományokban, hanem a nyugatiakban is egyre nagyobb támogatottsággal rendelkező párt néhány százalékkal áll csak a listavezető CDU/CSU mögött, de nagy fölénnyel előzi az SPD-t, továbbá a zöldeket és a szabad demokratákat a közvélemény-kutatásokban.

Markus Söder az általa indítványozott rendkívüli nagykoalíciónak hatásos nevet is adott, azt ugyanis

a "nemzeti észszerűség" kormányának keresztelte el.

A nagykoalíció nem számít ritkaságnak a háború utáni Németországban, arra azonban még nem volt példa, hogy egy ellenzéki párt "félidőben" koalíciós partnernek ajánlkozva rendkívüli kormányváltást javasolt.

Értesülések szerint Söder nem "saját szakállára" állt elő indítványával, hanem erről előző este tájékoztatta a nagyobbik konzervatív párt, a Kereszténydemokrata Unió ( CDU) vezetőit. A testvérpárt elnöke, Friedrich Merz állítólag teljes egyetértéssel fogadta Söder indítványát. A bajor miniszterelnök mindenekelőtt a tartományok és általánosságban a lakosság által túlzottan liberálisnak tartott kormányzati menekültpolitikában sürgetett gyökeres változást. Szerinte a kormánykoalíció immár nem cselekvőképes.

"Németország súlyos problémákkal néz szembe, a demokrácia legnehezebb megpróbáltatása előtt áll" – hangoztatta Markus Söder. Az uniópártoknak készen kell állniuk arra, hogy vállalják a kormányzati felelősséget – tette hozzá.

A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok megerősítik, hogy rohamosan csökken a kormánypártok támogatottsága. Eszerint a megkérdezettek 62 százaléka vélekedik úgy, hogy a Scholz vezette kormány rosszul végzi munkáját, és mindössze 32 százalék van ellenkező véleményen. Ugyanakkor alig több mint 50 százalék vallotta azt, hogy egy, a konzervatívok vezette kormány gyökeres változást hozna.

Ami az egyes pártok támogatottságát illeti, a CDU/CSU pártszövetség 30 százalékkal áll az első helyen, míg az AfD 21 százalékkal a másodikon. Ha most vasárnap tartanák a választásokat, az SPD 15, a Zöldek Pártja 14, a liberális FDP 5 százalékra számíthatna.

A szociáldemokrata Olaf Scholz kancellár nem reagált Söder javaslatára.

Azt ugyanakkor szintén a ZDF jelentette, hogy a koalíciós pártok rendkívüli tanácskozásra ülnek össze, és mindenekelőtt a menekültpolitika szigorításáról tárgyalnak.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×