A tervek szerint a pesti fonódó villamos a Deák tér és a Lehel tér közötti hiányzó szakasz megépítésével egységes hálózatba kapcsolná az észak-pesti (12-es, 14-es, 69-es) és a dél-budai (47-es, 49-es, műegyetemi ág) vonalakat. A fejlesztés a számítások szerint naponta 44–49 ezer utasnak biztosítana átszállásmentes kapcsolatot, és éves szinten mintegy 90 évnyi várakozási időt takarítana meg a közlekedőknek – erről az Infostarton is beszámoltunk.

A koncepció főbb elemei

• A Bajcsy-Zsilinszky úton a villamospálya körül zöldsáv létesülne új fákkal, a kerékpársávok pedig lekerülnének a járdáról a faltól falig megújuló főúton.
• A Nyugati téren elbontanák a felüljárót, a buszvégállomás és a parkoló helyén zöld közteret alakítanának ki, a villamos pedig a Váci út szélén, füves vágányon haladna tovább.
• A Lehel téren a templom körüli „aszfalttenger” megszűnne, és a jelenlegi végállomás helyén valódi közösségi tér jönne létre a piac előtt.

A látványtervek megjelenését követően a Magyar Kerékpárosklub jelezte, hogy bár a villamospálya elhelyezése már látható, több kritikus ponton – így a csomóponti kialakításoknál, a pályaudvar megközelítésénél és a sínkereszteződéseknél – még szakmai egyeztetésre van szükség.

A szervezet bejelentkezett a Budapesti Közlekedési Központhoz (BKK), hogy a kerékpáros infrastruktúra részletes tervezése ne nélkülözze a szakmai szempontjaikat.

A beruházás adminisztratív háttere körül is feszültség alakult ki: a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) élesen bírálta a projektet felügyelő szakbizottság vezetését, azt állítva, hogy a hétfőre meghirdetett bizottsági ülés elmaradt. A civil szervezet szerint a döntések elmaradása veszélyezteti a tervezési folyamat folytonosságát és az uniós források lehívásának lehetőségét.

A projekt tervezésére a BKK korábban a Főmterv Zrt.-vel kötött szerződést, az építészeti és tájépítészeti koncepcióért pedig a Paragram Stúdió felel. A látványtervek jelenleg nem véglegesek, a további részletes tervezés a koncepcionális irányok elfogadása után folytatódik.

A „félrecsúszott” felüljáró

A Bajcsy-Zsilinszky úti villamosközlekedés több mint fél évszázada, 1970. december 31-én szűnt meg. A vágányokat akkor a 3-as metró építésére, valamint az autós forgalom akadálytalan áramlására hivatkozva számolták fel, végleg elvágva ezzel Észak-Pest és Dél-Buda közvetlen kötöttpályás kapcsolatát a belvárosban. A mostani tervek ezt a több évtizedes közlekedéspolitikai döntést fordítanák vissza a sínek újraépítésével.

A tervek másik kulcseleme, a Nyugati téri felüljáró 1980-ban készült el, az akkori Marx tér teljes átrendezésének részeként. Az építkezés a magyar mérnöktörténet egyik legemlékezetesebb bakijaként vonult be a köztudatba: a két irányból egyszerre épített szerkezetet a találkozási pontnál nem sikerült megfelelően összeilleszteni.

A mérési hiba miatt keletkezett szintkülönbség és az ívek elcsúszása országos botrányt és közröhejt okozott; a korrekció miatt az átadás jelentősen csúszott, a felüljáró pedig azóta is a korszak elhibázott és sokak szerint esztétikailag is megkérdőjelezhető.