Három és fél év "teljes kormányzati zűrzavara" után tartottak szombaton előre hozott választásokat Szlovákiában, ez a korábbi háromszoros miniszterelnök Robert Fico és pártja, a Smer győzelmét hozta. A 23 százalék körüli szavazati arány ugyanakkor többpárti koalícióra kényszeríti őt, de még az is lehet, hogy az "ezüstérmes" liberális Progresszív Szlovákiát (PS). Első lépésben az államfő Zuzana Caputová eldöntötte, hogy a legtöbb voksot szerzett Smer elnökét bízza meg kormányalakítási tárgyalásokkal, így Robert Ficónak kell dűlőre jutnia a "bronzérmes" Hlasszal; ugyanerre lehetősége csak sikertelenség esetén lesz a liberálisoknak.

"Az emberek nagyon nagy része azt fejezte ki, hogy a kormány kormányozzon és ne veszekedjen"

- értékelte a választási eredményeket az InfoRádió Reggelinfó című műsorában Öllős László politológus, a Fórum Intézet elnöke, márpedig szerinte az emberek úgy emlékeztek Robert Ficóra, mint aki a kormányzással törődött, ezért felé billent a szimpátia.

A kormányalakítási lehetőségek szerinte a következőképp néznek ki:

• van egy gyenge lehetőség, hogy nem ő alakít kormányt, hanem a PS
• sokkal valószínűbb, hogy Robert Fico vezetésével hárompárti kormány alakul.

"Az egyik párt az, amelyik az ő pártjából szakadt ki, és egy darabig a kormányfőt is ő adta, a Hlasról van szó és Peter Pellegriniről. A másik párt vagy a Szlovák Nemzeti Párt vagy a Kereszténydemokrata Mozgalom lehetne a parlamentbe jutott pártok közül" - fejtette ki.

Mint az Infostart vasárnap megírta, a valószínűbb a kereszténydemokraták kihagyása lesz, ugyanis Robert Fico tett egy olyan nyilatkozatot, mely szerint 79 mandátum "kényelmes többség" lenne, ez pedig épp a Nemzeti Párt, a Hlas és a Smer összefogásával ennyi.

A magyar Szövetség közben valamivel 4,5 százalék alatti eredményével hasalt el a parlamenti küszöbön, nem lesz része az új pozsonyi törvényhozásnak. Ennek magyarázatát kicsit távolabbról kezdte Öllős László.

"130 ezer szavazatot kaptak, amivel az előző és még korábbi választáson minden bizonnyal bejutottak volna. Váratlanul magas volt a részvétel, 68 százalék fölötti, az ország déli részén viszont elmaradt ettől a részvételi arány. Ennek számos oka van, a külső okokról nem tehet a párt, egyszerűen ilyen helyzetbe szorították, de voltak belső okok, olyan dolgok, amiket lehetne jobban csinálni" - mondta.

Külső okok közül kiemelte a közvélemény-kutatásokat, amelyek szisztematikusan a küszöb alá mérték a Szövetséget, méghozzá nem is akármennyivel, hanem sokkal, 2-3 százalékos eredményeket mértek nekik, "hogy elbizonytalanítsák a szimpatizánsokat" - vélekedett a szakértő. Említése szerint voltak viszont 5 százalék fölötti mérések is, amelyeket a sajtó - a magyar nyelvű sajtó - egyszerűen nem közölt.

Tehát az Magyar Koalíció Pártja kettészakadása óta - felvethető - nem tud jelenlenni érdemben magyar párt a szlovákiai belpolitikában, a Szövetség vezetői pedig vasárnap úgy is fogalmaztak, az etnikai politizálásnak lehet most vége. De Öllős László szerint nem egészen volt így az MKP utáni történet.

"A párt a megyei és az önkormányzati választásokon kiválóan szerepelt, a megyein az ország egészében messze a legjobban. A második az feleannyi megyei képviselőt sem szerzett a korábbi magyar párt, mint a jelenlegi. Tehát van ebben erő, csak egyszerűen a parlamenti választásokon nem tudja kihozni magából" - ecsetelte.

"Az elmúlt három választáson pedig abszolút számban is egyre több szavazatot kapott a magyar erő"

- tette hozzá a politológus.

Az etnikai politizálás végéről szóló mondatot pedig szerinte "egy újságíró dugta a párt egyik alelnöke szájába".

Robert Fico volt már kormányon, nem is egyszer, magyar szempontból viszont korábban nem sok jót hozott a regnálása. Emlékezetes incidensek:

1. Malina Hedvig ügye
2. dunaszerdahelyi szurkolóverések,

ám Öllős László szerint ezek most nem fognak ismétlődni, Robert Fico "nem utolsó sorban" külpolitikai okokból másként bánhat a magyarokkal, "mérget azonban nem venne erre" a Fórum Intézet elnöke sem.

(A teljes interjút alább meghallgathatják.)