A Fülöp-szigeteki parti őrség és az ország halászati ügynöksége elítélte a kínai lépést. A parti őrség szóvivője, Jay Tarriela az X közösségi platformon közölte: a Scarborough-korallzátony közelében elhelyezett bójasorok miatt a Fülöp-szigeteki halászok nem tudnak eljutni a zátonyhoz.
Tarriela szerint a mintegy 300 méter hosszú akadályt pénteken fedezték fel a zátony közelében, Bajo de Masinlocnál.
Kína manilai nagykövetsége a bírálatot egyelőre nem kommentálta.
Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tengert gyakorlatilag teljes egészében a magáénak tekinti, ennek érdekében több mesterséges szigetet is épített a vitatott területen, és katonai támaszpontokat épített ki rajtuk.
Peking követeléseit a Fülöp-szigetek mellett a többi között Vietnam és Malajzia is vitatja.
Kína 2012-ben szerezte meg az ellenőrzést a régió leggazdagabb halászati övezetének számító Scarborough-korallzátony fölött, de a pekingi vezetés és az akkori Fülöp-szigeteki elnök, Rodrigo Duterte hivatali idejében a két ország közötti javuló kapcsolatok jegyében visszaengedte a Fülöp-szigeteki halászokat a zátony közelébe.
Manila és Peking azonban eltávolodott egymástól ifjabb Ferdinand Marcos, 2022-ben megválasztott Fülöp-szigeteki elnök hivatalba lépése óta, a zátony körüli halászat pedig ismét ellehetetlenült.
(A nyitóképen: Kína távozását követeli egy tüntető nő a manilai kínai konzulátus előtt 2021. május 7-én. A tünetők az ellen tiltakoznak, hogy kínai halászhajók kínai járőrhajók kíséretében rendszeresen behatolnak a Fülöp-szigetek fennhatósága alatt álló területre a Dél-kínai-tengeren.)