eur:
391.07
usd:
366.54
bux:
68142.02
2024. május 1. szerda Fülöp, Jakab
Members of the Philippine Coast Guard take part in a simulation during a joint maritime exercise with Coast Guards from Japan and the US off the coast of Mariveles, Bataan, the Philippines, on Tuesday, June 6, 2023. The trilateral drills are taking place off Bataan province that faces the South China Sea from June 1 to 7, according to a Philippine Coast Guard statement, and the exercises include maritime law enforcement training and maneuvering drills, it said. Photographer: Veejay Villafranca/Bloomberg via Getty Images
Nyitókép: Veejay Villafranca/Bloomberg via Getty Images

Dávid és Góliát: kínai fegyveres hajók kontra filippínó halászok – videó

Fülsüketítő hangkürttel, vízágyúkkal és úszó bójasorokkal próbálja távol tartani Kína a filippínó halászokat egy olyan tengerszakasztól, ami majdnem négyszer közelebb van az ő szárazföldjükhöz, mint Kínához. Nemcsak a Fülöp-szigetek, de Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan viszonya is feszültté vált a pekingi erőfitogtatás miatt.

Kezdetleges és kicsi halászhajók, egy nagyobb ellátóhajó, a hozzá kötött sok-sok csónakkal és néhány száz méterre a kínai parti őrség modern, föléje tornyosuló fehér és fenyegető járműve. A rádión pedig érkeznek az üzenetek: „azonnal hagyják el a kínai területet”.

Így néznek farkasszemet a Fülöp-szigeteki halászok Kínával, ami magáénak mond egy vitatott tengerszakaszt a Scarborough-korallzátonynál, a legközelebbi Fülöp-szigetekhez tartozó szárazföldtől 240 kilométerre, noha Kína partjai innen 900 kilométerre vannak.

A körzetben dolgozó halászok akár két hetet is a tengeren töltenek, miközben motorcsónakokon szállítják nekik az élelmet és hajóiknak az üzemanyagot. Csakhogy ezeket üldözőbe veszik a kínai parti őrség sokkal gyorsabb csónakjai és igyekszenek nem oda engedni őket a halászhajókhoz.

A halászok arra panaszkodnak, hogy megfosztják a megélhetésüktől, hogy halásszanak a zátony sekélyebb, de tonhalban és sügérben gazdagabb vizeiben, illetve hogy ott menedéket keressenek, amikor viharos a nyílt tenger.

Az egyik halász az AFP hírügynökségnek arról számolt be, hogy a kínai motorcsónakok meglökdösték az ő járművét. Mások arra panaszkodtak, hogy a kínaiak elvágják a horgonyaik köteleit vagy vízágyúkat irányítanak rájuk. A közelben parkoló kínai parti őrség hajóján egy körülbelül másfélszer nyolc méteres mátrix kijelző is található, amin figyelmeztető üzeneteket jelenítenek meg a halászoknak.

Tudósítók megjegyzik, hogy a tenger jogállásáról szóló 1982-es nemzetközi konvenció szerint – aminek szövegezésében Kína is részt vett – a part menti országoknak joghatóságuk van a partjaiktól 370 kilométerig tartó zónában a természeti kincsek kiaknázására.

Luzon filippínó sziget 240 kilométerre van a Scarborough-zátonytól, tehát a halászok az egyezmény szerint nem sértenek törvényt. Kína azonban azt mondja, hogy szinte az egész Dél-kínai-tenger az ő fennhatósága alá tartozik, és 2012 óta magához ragadta a terület ellenőrzését a Fülöp-szigetektől.

Egy újabb lépésként – fülöp-szigeteki illetékesek vádjai szerint – egy 300 méter hosszú, úszó bójaakadályt feszítettek ki, hogy blokkolják a halászhajókat.

„Adják vissza nekünk, ami a miénk és menjenek el innen” – mondta Nonoy de los Reyes halász a környékről.

Kína egy négyezer évvel ezelőtti császári dinasztiára hivatkozva mondja magáénak a Dél-kínai-tengert, a hágai Nemzetközi Bíróság azonban 2016-ban úgy döntött, hogy nem támogatja ebben történelmi precedens és az 1982-es tengeri konvenció a mérvadó.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.02. csütörtök, 18:00
Könnyid László
a Magyar Turisztikai Ügynökség főigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×