eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Nyitókép: Pexels.com

Szinte felforrnak az óceánok, nagy baj lesz ebből

A globális felmelegedés miatt az óceánok elérték az eddigi legmagasabb felszíni átlaghőmérsékletüket, megdöntve a 2016-os csúcsot - írta pénteken az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a Kopernikusz adatait ismertetve a BBC hírportálja.

Az óceánok hőmérséklete elérte a 20,96 Celsius-fokot, ami jóval magasabb az évnek ebben a szakaszában szokásosnál.

Az óceánok létfontosságú szerepet játszanak az éghajlat szabályozásában: elnyelik a hőt, előállítják a Föld oxigénkészletének a felét és fontos hajtóerői az időjárási jelenségeknek.

Ha a víz melegebb, csökken a széndioxid-felvevő képessége, így több, felmelegedést előidéző gáz marad a levegőben, továbbá gyorsíthatja az óceánba ömlő gleccserek olvadását. A melegebb tengervíz megzavarja a tengeri állatvilág, így a halak és bálnák életét, melyek hidegebb vizekbe költöznek, felborítva az élelmiszerláncot.

Matt Frost, a brit plymouthi Marine Lab munkatársa a szennyezésre és a túlhalászásra utalva felhívta a figyelmet arra, hogy nagyobb stressznek tesszük ki az óceánokat, mint valaha a történelmünk során.

Samantha Burgess, a Kopernikusz munkatársa szerint az óceánok hőmérsékletének márciusban kellene a legmelegebbnek lennie, nem pedig augusztusban.

A tudósok szerint az éghajlatváltozás azért melegíti jobban a tengervizet, mert az óceánok nyelik el a kibocsátott üvegházhatású gázok nagy részét.

Szihanukvill, 2020. február 13.
A Westerdam brit-amerikai óceánjáró a kambodzsai Szihanukvill kikötőjében, miután a kambodzsai hatóságok befogadták 2020. február 13-án. A tüdőgyulladást okozó új koronavírustól tartva előzőleg öt országban utasították vissza a luxushajó kikötési kérelmét, amelynek fedélzetén 1455 utas és 802 fős személyzet tartózkodik.
MTI/AP/Heng Sinith
Szihanukvill, 2020. február 13. A Westerdam brit-amerikai óceánjáró a kambodzsai Szihanukvill kikötőjében, miután a kambodzsai hatóságok befogadták 2020. február 13-án. A tüdőgyulladást okozó új koronavírustól tartva előzőleg öt országban utasították vissza a luxushajó kikötési kérelmét, amelynek fedélzetén 1455 utas és 802 fős személyzet tartózkodik. MTI/AP/Heng Sinith

A korábbi rekordot 2016-ban mérték, amikor az El Nino meteorológiai jelenség teljes erővel tombolt. Az El Ninót a tengervíz felszínének felmelegedése idézi elő Dél-Amerika nyugati partjánál, és növeli a globális hőmérsékletet.

Idén újabb El Nino kezdődött, de tudósok szerint még mindig gyenge, az óceánok hőmérséklete a következő hónapokban várhatóan erősen meghaladja majd az átlagot.

A megdőlt tengervízi melegrekordot idén egy sor tengeri hőhullám előzte meg Nagy-Britanniában, az Atlanti-óceán északi medencéjében, a Földközi-tengeren és a Mexikói-öbölben. Burgess doktor szerint a tengeri hőhullámok olyan helyeken következtek be, ahol nem számítottak rájuk.

Júniusban a vízhőmérséklet a brit partoknál 3-5 fokkal haladta meg az átlagot a brit Meteorológiai Hivatal és az Európai Űrügynökség szerint.

Floridában a tengerfelszín hőmérséklete elérte a 38,44 fokot, szemben a normálisnak tekintett 23-31 Celsius-fokkal - közölte a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA).

1982 és 2016 között a kétszeresére nőtt a tengeri hőhullámok gyakorisága, és jóval intenzívebbé váltak 1980-hoz képest az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint.

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 27. 16:00
×
×
×
×