Infostart.hu
eur:
376.82
usd:
316.39
bux:
0
2026. február 10. kedd Elvira
A német ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt felhívására tüntetnek az energiabiztonságért és az infláció ellen a parlament berlini épülete, a Reichstag előtt 2022. október 8-án. A felirat az állami gyámkodás ellen tiltakozik.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Tör előre az AfD a német pártok rangsorában - adatok

Tovább emelkedett az Alternatíva Németországnak (AfD) választói támogatottsága, az ellenzéki párt így már stabilan a második számú politikai erő Németországban – mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

A ZDF országos közszolgálati televízió megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint az AfD-re a választók 19 százaléka szavazna, ha a következő vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás. Az AfD így majdnem megduplázta támogatottságát a legutóbbi, 2021-es Bundestag-választáson elért 10,3 százalékhoz képest.

A 19 százalék rekord a ZDF Politbarometer nevű kutatássorozatában, és azt jelenti, hogy

az AfD harmadik hónapja erősödik.

Áprilisban 15 százalékon, májusban 17 százalékon, június elején 18 százalékon állt – mutatta ki Politbarometer-felméréseket készítő mannheimi FG Wahlen kutatóintézet.

Az AfD az összes többi intézet adatai szerint is jelentősen erősödött az utóbbi hónapokban, és a szociáldemokratákat (SPD) megelőzve előlépett az ország második számú politikai erejévé. Ezzel párhuzamosan a két nagyobbik kormánypárt fokozatosan gyengült, az SPD választói támogatottsága a tavasszal regisztrált 20-21 százalékos sávból 18 százalékra süllyedt, a Zöldek ugyancsak a 20 százalék feletti szintről 15-16 százalékig gyengültek, míg a liberális FDP támogatottsága egy-két százalékponttal az 5 százalékos bejutási küszöb felett stagnál.

A legnagyobb támogatottsággal rendelkező politikai erő továbbra is a CDU/CSU jobbközép pártszövetség, amely a Politbarometer adatai szerint 28 százalékon áll, gyengült a tavasz elején regisztrált 30 százalékhoz képest, ami a kutatás szerint azt jelzi, hogy az ellenzéki szövetség nem tudja kihasználni a kormány munkájával szembeni választói elégedetlenséget.

A ZDF választókorú népességre reprezentatív felmérésében azt is kimutatták, hogy

a CDU/CSU-tól jobbra álló AfD a németek csaknem kétharmada, 65 százaléka szerint veszélyt jelent a demokráciára.

Az ország nyugati részén 68 százalék, keleten, a volt NDK területén 53 százalék gondolja ezt.

Ez a vélemény az AfD táborában is megjelenik, támogatóik 10 százaléka véli úgy, hogy a párt veszélyezteti a demokratikus berendezkedést.

Kimutatták egyebek mellett azt is, hogy a német választók 78 százaléka szerint az AfD politikájában széles körben megmutatkoznak szélsőjobboldali nézetek. Az AfD-szavazók 18 százaléka is ezt tapasztalja.

Címlapról ajánljuk
Zsigmond Gábor: az Attila-kiállítás a tudomány és az emlékezet párbeszéde

Zsigmond Gábor: az Attila-kiállítás a tudomány és az emlékezet párbeszéde

Két évet dolgoztak az Attila-kiállításon, ami a közelmúltban nyílt meg, és ahova 13 ország 64 múzeumából több mint 400 műtárgyat hoztak el – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának elnöke. Beszélt az állandó kiállítás megújításáról is, amit tavaly áprilisban kezdtek el és ami többszáz millió forintos beruházást igényel.

Videón a futurisztikus kínai „űranyahajó”

Fesztávja közel 700 méter, hossza pedig eléri a 240 métert, a gyomrában pedig 88 harci gépet tud szállítani. Ha hinni lehet a most bemutatott terveknek, ez lesz Kína Luanniao nevű, futurisztikus „űrrepülőgép-hordozója”, amely pilóta nélküli vadászgépeket indíthatna a Föld légkörének pereméről.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Trumppal játszatnák ki Orbán Viktort, hogy Ukrajna betegye a lábát a küszöbön az EU-ba

Trumppal játszatnák ki Orbán Viktort, hogy Ukrajna betegye a lábát a küszöbön az EU-ba

Az Európai Unió egy radikálisan új bővítési modellel gyorsítaná fel Ukrajna integrációját: a tervek szerint Kijev már 2026-ban részleges tagságot kaphatna, még a teljes reformfolyamat lezárása előtt. A „fordított bővítésként” emlegetett konstrukció politikai üzenetet küldene Moszkvának és biztonsági garanciát jelentene Ukrajnának, ugyanakkor komoly vitákat váltott ki a tagállamok között. A kezdeményezés sorsa nagyrészt a magyar vétó kérdésén, illetve azon múlhat, hogy Brüsszel képes-e politikai vagy akár jogi eszközökkel áttörni az ellenállást. Éppen ezért az EU-tagságot a béketárgyalásokon belengető Donald Trump amerikai elnök segítségével győznék meg a blokkolásra felesküdött Orbán Viktor miniszterelnököt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×