Infostart.hu
eur:
389.31
usd:
335.45
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Tálib harcos egy romos háznál 2023. február 14-én, miután az este az afgán biztonsági erők rajtaütöttek az Iszlám Állam terrorszervezet egyik kabuli rejtekhelyén. Zabihulláh Mudzsáhid, az Afganisztánt uraló iszlamista tálibok szóvivője szerint a támadásban több terroristát megöltek.
Nyitókép: MTI/EPA

Egyre kevesebb ideig húzzák az ISIS vezetői

Törökország „semlegesítette” az Iszlám Állam feltételezett vezetőjét – közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója szerint amennyiben a hír igaz, immár negyedik vezetőjét veszíti el az ISIS, ami jól mutatja, hogy a terrorszervezet mozgástere szűkül, ugyanakkor továbbra is valós veszélyforrás a térségben. Szerinte ezt a török elnök ki is használja a közelgő választások miatt.

Tálas Péter kiemelte, hogy keveset tudni az esetről. A Reuters szíriai forrásokra hivatkozva azt mondja, hogy az akciót Aleppótól északnyugatra mintegy 60 kilométerre egy kis faluban hajtotta végre a török határ közelében a török nemzeti hírszerzési szervezet szombaton, de sem a BBC, sem az Egyesült Államok, sem az ISIS egyelőre nem kommentálta ezt a műveletet.

Ha igaz a hír, akkor az ISIS negyedik vezetőjét veszítette el. Ráadásul egyre rövidebb ideig tudnak vezetők lenni:

  • 5 év 4 hónap,
  • 2 év és 2 hónap, majd
  • 8 hónap és
  • a negyedik 5 hónap

után halt meg – emelte ki a szakértő.

Tehát nyomás van az ISIS-en, elvesztette azt, amit 2014 után el tudott érni – summázott.

Tálas Péter egyért azokkal a feltételezésekkel, miszerint ez a törökországi elnöki választások előtt kampányfogás is Erdogan részéről, ezzel demonstrálja, hogy fel tud és akar lépni a terrorszervezetekkel szemben. Fontosnak tartja, hogy egy jelölt elhitesse magáról, hogy ő képes biztonságot teremteni, hogy ő megmenti a társadalmat a fenyegető veszélytől.

„Az ISIS ilyen értelemben eléggé jó tárgy tekintettel arra, hogy egykor 88 ezer négyzetkilométert területet birtokolt Szíriában és Észak-Irakban, az uralmát pedig csaknem 8 millió emberre kényszeríttette rá. Mindenki emlékszik még erre az időszakra. A becslések szerint Szíriában és Irakban ma körülbelül hat-tíz ezer harcos tartózkodik. Ezen kívül még vagy tízezer harcost tartanak fogva olyan szíriai menekülttáborokban, ahol együtt vannak a szíriai menekültekkel, és ezt is sokan nagy veszélynek tekintik, hiszen majdnem 60 ezer ember, köztük 27 ezer gyerek él a szíriai al-Hol menekülttáborban, ahol gyakorlatilag az Iszlám Állam ideológiájának vagy indoktrinációjának vannak kitéve nap mint nap. Nagyon sokan azt mondják, hogy

ők lesznek a következő generációja az Iszlám Államnak”

– mondta Tálas Péter.

Azt is megemlítette, hogy az ISIS-nek regionális leányvállalatai is vannak Afganisztánban, Szomáliában, a Csád-tó medencéjében. Tálas Péter szerint összességében lehet az ISIS-re hivatkozni mint olyan veszélytényezőre, amelytől egy politikus meg tudja védeni a választóit, Törökországban pedig kimondottan, hiszen közismert, hogy Törökország nagy szerepet vállal a szíriai hatalom a fenntartásában.

(Nyitóképünkön tálib harcos egy romos háznál 2023. február 14-én, miután az este az afgán biztonsági erők rajtaütöttek az Iszlám Állam terrorszervezet egyik kabuli rejtekhelyén.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×