Infostart.hu
eur:
377.74
usd:
317.29
bux:
130365.07
2026. február 10. kedd Elvira
A Brit Királyi Légierő (RAF) Eurofighter Typhoon kiképző repülőgépe (alul) és a Magyar Légierő JAS-39 Gripen vadászrepülőgépe a Flying Sword brit-magyar közös harcászati kiképzés nyilvános napján a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison 2018. augusztus 2-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Vadászgépek Ukrajnának? "Csak agyaggalamb-lövészet lesz a vége" a szakértő szerint

Kijev nem elégszik meg a nyugati harci járművekkel, de hiába vágyik repülőkre is, ha nincs ukrán, aki elbánna ezekkel a gépekkel. És nem is csak ez a gond. Zsámboki Tibor nyugállományú ezredes az InfoRádióban magyarázta el, mi még.

Ukrajna a tankok után vadászrepülőket kért nyugati szövetségeseitől. Ez azonban a hosszú kiképzési idő miatt nem jelentene segítséget a közeli jövőben.

A magyar légierő korábbi vadászpilóta-kiképzője szerint azonban más biztonsági problémák is keresztülhúzhatják Kijev számításait.

"Sok sebből vérző dolog ez... Ahhoz, hogy egy F16-ost vagy egy Eurofighter modern harci repülőgépet vezessen, az nem úgy történik, mint egy harckocsi esetében, hogy valaki egy-két hét alatt megtanulja az alapvető különbségeket, a gázpedál és a kormány ugyanott van. Egy repülőnél jóval komplexebb:

az, aki felnevelődött a szovjet technikán, márpedig az ukránok ilyenek, elveszettül érezné magát egy nyugati gépben"

- vázolta az InfoRádióban Zsámboki Tibor nyugállományú ezredes, a magyar légierő korábbi vadászpilóta-kiképzője.

Hozzátette, a magyar pilóták is ebben a cipőben jártak, de nekik is kellett az átálláshoz idő és pénz.

Márpedig ezekkel a gépekkel meg kell tanulni a

  • légi harcot
  • légi csapásmérést
  • földi csapatok támogatását

is.

Hogy "mennyi az annyi", arról elmondta, egy jól felkészült pilóta esetében az átképzés gyakorlati része fél-egy év, de ehhez tényleg jól kell tudni angolul és nagy tapasztalat kell sugárhajtású gépek vezetésében is, és egy év után válhat alkalmassá egyszerűbb feladatok elvégzésére.

További alapvető probléma, hogy Ukrajna nem élhet a NATO sztenderdjeivel, mert nem tagja a szervezetnek - mutatott rá Zsámboki Tibor.

"Nem tudom elképzelni, hogy a szigorúan védett, titkos dolgokat átadnák-e az ukránoknak.

Ha finoman akarok fogalmazni, azt mondom, erősen kétlem,

és ha ez nincs... Az információ a legfontosabb ebben az új fajta hadviselésben. Ha nem tudom, mi történik a tőlem 100 méterre lévő fedélzeten, vak és süket vagyok, és csakagyaggalamb-lövészet lesz a vége."

Az ukrán és az orosz meglévő légierőt összehasonlítva elmondta, hihetetlen mennyiségű gép áll az oroszok rendelkezésére, míg az ukránoknak tudomása szerint nem sok repülőgépe maradt, az oroszok már korábban csapást mértek az ukrán repterekre, ahol adott esetben a repülőket tárolni kellene.

"Ha pedig odamegy a repterekre bármilyen légierő, nem kell hozzá nagy jóstehetség, rövid időn belül csapást fog kapni" - tette hozzá.

Zsámboki Tibor beszélt még az Ukrajnába telepített Patriot légvédelmi rendszerekről is, amelyek viszont nem jók repülők ellen, és rakéták ellen sem nyújt 100 százalékos védelmet.

Így tehát politikai ígéret marad csupán az Ukrajnának nyújtandó légi támogatás,

az oroszoknak nem kell attól tartani szerinte, hogy nyugati gépek fogják hasítani az eget Donbasz fölött.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Történelmi csúcson Magyarország devizatartaléka – több ok áll a növekedés mögött

Történelmi csúcson Magyarország devizatartaléka – több ok áll a növekedés mögött

Januárban új történelmi csúcsra, csaknem 57 milliárd euróra emelkedett Magyarország devizatartaléka – derült ki a Magyar Nemzeti Bank nemrég közzétett adataiból. A több mint 6,5 milliárd eurós ugráshoz több tényező együttes hatása járult hozzá, az egyik ilyen hatás az arany elmúlt hónapokban tapasztal drágulása – mondta az InfoRádióban Beke Károly, a Portfolio elemzője, aki szerint a devizatartalék továbbra is egy hitelességi és stabilitási mutató a piac szemében.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Délutáni adatokra figyelnek a piacok - Mi történik a tőzsdéken?

Délutáni adatokra figyelnek a piacok - Mi történik a tőzsdéken?

Emelkedéssel zárták a hétfői kereskedést az irányadó amerikai indexek, a Dow napközben még történelmi csúcson is járt, ma reggel viszont inkább iránykeresés jellemzi a piacokat. A japán tőzsde nagy pluszban van a hétvégi japán választok eredménye után, az európai indexek pedig iránykeresésben vannak a nyitást követő percekben. Makrofronton ma főként az Egyesült Államokból érkező adatokra figyelnek a befektetők délután. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×