eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Felvágatlan orosz ezerrubeles bankjegyek az orosz Goznak Részvénytársaság moszkvai pénzjegynyomdájában 2019. július 11-én. A vállalat évente mintegy 11 tonnányi különleges minőségű értékpapírt, 7 milliárd bankjegyet, 3,5 milliárd érmét, 40 millió útlevelet és 30–45 millió postai bélyeget állít elő.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Rubelre kell váltania a lakosságnak a megtakarításait Ukrajna egy részén

A dél-ukrajnai Herszon megye orosz megszállás alatt lévő részét irányító hatóságok felszólították a lakosokat, hogy váltsák át megtakarításaikat rubelre, mert január elsejétől nem használhatják az ukrán fizetőeszközt, a hrivnyát.

Volodimir Szaldo, Herszon megye megbízott kormányzója a Telegramon kedden közzétett videoüzenetében a hrivnya gyors elértéktelenedésével indokolta a lépés szükségességét. Az ukrán gazdasági problémák miatt a fizetőeszköz hamarosan semmit sem fog érni - jelentette ki. Közölte: minden bank köteles átváltani a hrivnyát rubelre.

"2023. január 1-jétől csak rubelben lehet fizetni az üzletekben és a szolgáltatásokért" - figyelmeztetett Szaldo. Hozzátette: lesznek bizonyos bankok, ahol jövőre is át lehet váltani a megtakarításokat rubelre.

Az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta a hrivnya értékének ötven százalékát elvesztette a dollárral szemben.

Az oroszok még októberben, Herszon annektálását követően bejelentették, hogy a rubel lesz a hivatalos fizetőeszköz a térségben. Luhanszkban és Donyeckben ez már egy ideje így van. Herszont Donyeck, Luhanszk és Zaporizzsja megyével együtt csatolták az Oroszországi Föderációhoz. A lépést a nemzetközi közösség nem ismeri el.

Herszon megyében az ukrán csapatok az elmúlt időszakban visszafoglalták Herszon városát és több más települést, azonban a régió nagy része továbbra is orosz ellenőrzés alatt áll.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×