Infostart.hu
eur:
384.77
usd:
327.99
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Nyitókép: Pixabay

Friss hírek a nyugati lőszerhiányról, ezt már Ukrajna is megérzi

A nyugati országokban jelentős tüzérségi lőszerhiány keletkezett az ukrajnai orosz hadművelet következtében - figyelmeztetett a cseh CSG hadiipari vállalat vezetője hétfői nyilatkozatában.

"A tüzérségi lőszerek mára hiánycikké váltak" - közölte Michal Strnad, a konszern tulajdonosa. Becslései szerint a kijevi vezetésnek nyújtott katonai támogatás következtében tíz-tizenöt évig is eltarthat, míg sikerül újra feltölteni a nyugati hadseregek készleteit.

Mint mondta, ennek hátterében a korlátozott gyártókapacitások állnak. Ezt a hiányt már az ukrán fegyveres erők is megérezték - tette hozzá Strnad.

A CSG tulajdonosa szerint az európai hadseregek időközben már jelentős mértékben kiürítették fegyverkészleteiket, hogy Ukrajnát támogatni tudják. Strnad hangsúlyozta, hogy az ukrán erők hetente 40 ezer tüzérségi lőszert használnak fel több száz, Nyugatról szállított tarackból az orosz támadók ellen. "Tényleg sokat szállítottak Ukrajnának. De a valóság az, hogy az ukránok ma kevesebbet lőnek, mint amire képesek lennének, mert egyszerűen nincs elég lőszerük" - mondta.

Strnad közölte, hogy vállalata, a Czechoslovak Group mára a NATO-szabvány 155 milliméteres tüzérségi lőszerek európai termelésének 25-30 százalékát biztosítja. Az éves termelési kapacitásuk 80-100 ezer darab gránát. Hozzátette, hogy Európa éves termelése 270-300 ezer darab lehet ebből a lőszertípusból.

Az üzletember szerint a vállalat 250-300 új alkalmazottat tervez felvenni, hogy az éves termelést 150 ezer darabra növelhessék, ami azonban a termelőeszközök hosszabb beszállítási ideje miatt nagyjából két évet fog igénybe venni.

Strnad beszélt arról is, hogy a CSG Ukrajna fontos beszállítója, a szovjet időkből származó, korszerűsített fegyverzet tekintetében. Azonban - mint arra felhívta figyelmet - a készletek ezek esetében is kezdenek szűkösek lenni.

Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Micsoda erőt mutatott ma a forint!

Micsoda erőt mutatott ma a forint!

A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×