Infostart.hu
eur:
363.1
usd:
308.82
bux:
139459.59
2026. április 14. kedd Tibor
Nyitókép: Facebook/Eduard Heger

Különös labdázás a német Patriot rakétákkal: Varsónak nem kell, de Kijev nem kaphatja

Sajátos üzengetés zajlik Berlin és Varsó között a Lengyelországnak szánt németországi Patriot rakétákkal kapcsolatban, amelyeket a Scholz-kormány ajánlott fel a lengyel légvédelemnek az ukrán határnál történt rakétabecsapódás miatt. A varsói kormány előbb megköszönte, majd elutasította a német segítséget, a lengyel államfő szerint ugyanakkor Varsónak szüksége van a német rakétákra.

Lengyelország megsegítését Christine Lambrecht német védelmi miniszter ajánlotta fel néhány nappal ezelőtt, Berlin egy Patriot légvédelmi rakétarendszerrel és több Eurofighter vadászgéppel erősítené a lengyel légvédelmet.

Lambrecht a napokban történt lengyelországi rakétabecsapódás egyik legfőbb tanulságaként úgy értékelte, hogy a NATO egészének légvédelmét kell megerősíteni. Ez különösen igaz az olyan partnerekre, mint Lengyelország, Szlovákia és a balti államok, amelyek közvetlenül határosak Oroszországgal és Ukrajnával – fogalmazott a miniszter.

A lengyelek, akik amúgy maguk is rendelkeznek Patriot-ütegekkel, először megköszönték a felajánlást, de nem sokkal később Mariusz Blaszczak, az ország védelmi minisztere azt kérte, hogy a MIM-104 Patriot típusú légelhárító rakétákat inkább Ukrajna nyugati részére telepítsék.

A Der Spiegel információi szerint egyébként nemcsak a lengyel védelmi miniszter, hanem Mateusz Morawiecki kományfő is amellett foglalt állást, hogy a német rakétákat nem Lengyelországnak, hanem Ukrajnának kell küldeni. Sőt a miniszterelnökhöz hasonlóan nyilatkozott Jaroslaw Kaczynski, a konzervatív lengyel kormánypárt, a PiS elnöke is. Kaczynki szerint Lengyelország biztonsága érdekében jobb lenne, ha a németek a Patriotokat Ukrajnának adnák.

A lengyel államfő, Andrzej Duda államfő ugyanakkor ezzel szögesen ellentétes véleményt fogalmazott meg.

A lengyel elnök – akinek nyilatozatát kabinetfőnöke ismertette – kifejtette: azt szeretné, hogy a Németország által felajánlott, amerikai gyártmányú Patriot-ütegek Lengyelország területét és a lengyel állampolgárokat védelmezzék

"Andrzej Duda elnök álláspontja teljesen világos. (...) Amennyiben Németország átadná a rendelkezésére álló Patriot-ütegeket, akkor ezeknek a lengyel területet, a lengyel állampolgárokat kell védeniük" – hangsúlyozta a kabinetfőnök a lengyel közszolgálati rádióban.

A német védelmi miniszter még Duda elnök nyilatkozata előtt kijelentette, hogy országa Lengyelországnak mint NATO-partnernek ajánlotta fel a rakétákat. Christine Lambrecht ennek kapcsán

elutasította, hogy a légvédelmi rakétarendszert Ukrajnának szállítsák.

A Patriot rakéták a NATO integrált légvédelmének alkotórészei, és NATO-területen alkalmazhatók – fogalmazott a miniszter.

Ha ezek a rakéták a szövetség térségén kívül kerülnének bevetésre, abban az esetben előzetesen konzultálni kell a NATO-val, illetve a szövetségesekkel – hangoztatta a német védelmi miniszter.

A lengyelországi ellenzék bírálta a lengyel kormánypolitikusok elutasító magatartását.

Rendkívül nehéz elfogadni a német segítséget olyan körülmények között, amikor a kormány állandóan támadja a német politikát, azzal vádolva Berlint, hogy agresszív szándékokat táplál Lengyelország irányában – jelentette ki Bronislaw Komorowski korábbi államfő, a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Polgári Platform tagja.

Címlapról ajánljuk
Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Hazatért a Földre az Artemis–2 legénysége, miután tíznapos űrutazásukon megkerülték a Holdat, öt évtized után először járt ember égi kísérőnknél. 2028-ban jöhet az „emberes” holdraszállás, a 2030-as években pedig az állandó Hold-bázis. A küldetés jelentőségéről Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélt az InfoRádióban.

Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Noha a végleges parlamenti névsorra még legalább szombatig várni kell – a jogerősre még tovább –, de abból fakadóan, hogy a Fidesz-KDNP képviselői mezőnye 135-ről várhatóan 55-re csökken, a távozó kormány pártjainak soraiból „korszakos” politikusok hiányoznak majd, hacsak nem lesznek a javukra tömeges visszalépések. A Tisza Párt részéről viszont valamennyi ismerős név parlamenti mandátumhoz juthat, akár az EP-ből vagy a Fővárosi Közgyűlésből is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

A Tisza Párt győzelmével ért véget a vasárnapi országgyűlési választás Magyarországon, ennek hatására pedig máris nagyobb erősödésben van a forint a vezető, illetve a régiós devizákkal szemben is. Az eseményeket követően azonban nem csak a devizapiacon, de a magyar tőzsdén is nagy mozgásokat láthattunk: a BUX történelmi csúcsra ugrott, csakúgy mint az OTP, a Mol, valamint a Richter részvénye is. Eközben viszont rendkívül erős eladói nyomás alá kerültek a NER-papírok: hatalmas mínuszban zárt többek között van a 4iG és az Opus is.  Eközben a nemzetközi befektetői hangulatra részben rányomta a bélyegét, hogy a hétvégén borultak az iráni béketervek, ennek következtében pedig ismét elszállt az olajár, és az európai piacok gyengélkedtek. Az USA-ban viszont emelkedést láttunk, miután Donald Trump arról beszélt, hogy Irán meg akar állapodni. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×