Infostart.hu
eur:
388.42
usd:
331.51
bux:
109466.82
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Frank-Walter Steinmeier német államfő beszédet mond, miután a 736 fős parlament és az annak tagjaival megegyező létszámú tartományi képviselők újraválasztották a szövetségi gyűlésben Berlinben 2022. február 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA Pool/Adam Berry

Váratlanul Ukrajnába érkezett a német államfő

Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik.

Steinmeier Kijevbe érkezését követően azonnal megszólalt a légiriadót jelző sziréna hangja.

"Fontos számomra, hogy a drónokkal, rakétákkal és bombákkal végrehajtott légitámadások idején kifejezzem szolidaritásomat az ukrán néppel" - hangoztatta érkezése után a német elnök.

A német államfő úgy fogalmazott: örömmel tekint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és az ukrán néppel történő kijevi találkozó elé, hogy képet alkothasson a háborús hétköznapokban zajló életről.

A találkozó előtt Steinmeier a fehérorosz határhoz közeli észak-ukrajnai kisvárosba, Korjukivkába látogat, amelyet a háború elején elfoglaltak az orosz csapatok. A mára felszabadított település vezetékei megsemmisültek, ezért a német állam segítséget nyújt a település energetikai infrastruktúrájának újjáépítéséhez.

"Azt üzenem Ukrajna népének: számíthatnak Németországra. Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát: katonai, politikai, pénzügyi és humanitárius segítséget nyújtunk" - tette hozzá.

A katonai támogatás mellett az elnöki látogatás felhívja a figyelmet a háborúban megsérült vagy megsemmisült ukrajnai áramhálózat, vízvezetékek, távfűtési vezetékek és egyéb polgári infrastruktúra felújításának vagy újjáépítésének szükségességére, lehetőleg még a tél beállta előtt - hangsúlyozta a német államfő.

"Minél több a támogatás, annál könnyebb lesz átvészelni a telet, és együtt építeni Ukrajna európai jövőjét" - mutatott rá a német elnök.

Steinmeier korábban kétszer is készült már Ukrajnába, de az utazás mindkét alkalommal meghiúsult. Áprilisban Lengyelország és a balti országok elnökeivel szeretett volna ellátogatni az országba, de akkor úgy nyilatkozott, hogy személye és jelenléte "láthatóan nem kívánatos Kijevben". Steinmeiert korábban többször érték ukrán bírálatok azért, mert német külügyminiszterként Kijev szerint túlságosan közeli viszonyt ápolt Oroszországgal. Múlt hétre tervezett ukrajnai látogatását biztonsági aggályok miatt kellett elhalasztani.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×