eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Oroszországból távozni szándékozó autósok várakoznak belépésre a finnországi Virolahti településen lévő határátkelőhelyen 2022. szeptember 23-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én részleges mozgósítást rendelt el, valamint négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régióban népszavazás megtartását kezdeményezte az Oroszországhoz történő csatlakozásról.
Nyitókép: MTI/AP/Lehtikuva/Sasu Makinen

Kreml a mozgósításról: nem igaz, hogy 700 ezren elhagyták Oroszországot

A Kreml szóvivője az orosz nyelvű Forbes magazin értesülésére reagált.

Hamis hír lehet az orosz nyelvű Forbes magazinnak az a közlése, hogy a részleges mozgósítás kezdete óta 700 ezren hagyták el Oroszországot – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva.

A szóvivő azt mondta, hogy nem rendelkezik pontos adatokkal az elvándorlásról, de a valódiak szerinte "távol állnak" a magazinban közöltektől. Peszkov úgy vélekedett, hogy

a 700 ezres szám "hírlapi kacsának tűnik".

A Forbes.ru honlapján kedd óta látható az a jelentés, miszerint a részleges mozgósítás szeptember 21-i elrendelése óta 700 ezer orosz állampolgár hagyta el az országot.

Peszkov megismételte Moszkva álláspontját, miszerint az Északi Áramlat gázvezetékeken történt incidensek objektív kivizsgálása lehetetlen Oroszország részvéte nélkül.

Pozitív jelzésnek minősítette a The New York Times amerikai napilapnak azt a hírszerzési forrásokra hivatkozó közlését, hogy Darja Dugina orosz újságíró augusztus 20-án történt meggyilkolásához köze lehet az ukrán vezetésnek.

Emlékeztetett arra, hogy az orosz biztonsági szolgálatok rögtön a terrorcselekményt követően bebizonyították, hogy az ukrán állam részese a merényletnek.

Kifejezte abbéli reményét, hogy az amerikai közlés nem arra irányuló kísérlet, hogy Washington elhárítsa magától a felelősséget a Kijev által ezután elkövetendő terrorcselekmények miatt.

A valódi helyzet leírásának nevezte, hogy Elon Musk milliárdos üzletember Twitter-bejegyzésében azt írta: Ukrajna egyes keleti régióban oroszok élnek többségben, és Oroszországhoz vonzódnak. Úgy vélekedett, hogy aki képes a tények elemzésére, az erre a következtetésre jut.

Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának ukrán származású elnöke közölte, hogy az orosz törvényhozás tárgyalásra tett javaslatot az ukrán parlamenti képviselőknek, amire azonban nem kapott választ. Hangot adott azon véleményének, miszerint

Ukrajna "önállóan, a gazdái nélkül nem tud semmilyen döntést meghozni".

Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője sajtóértekezletén elfogultnak minősítette az ENSZ Titkárság elítélő álláspontját a négy elcsatolt ukrajnai régióban megtartott népszavazásról. Megjegyezte: António Guterres ENSZ-főtitkárnak nincs felhatalmazása önálló álláspont képviseletére, különösen nem területi kérdésekben.

Zaharova – Valentyina Matvijenko fentebb idézett szavainak némiképp ellentmondva – egyebek között azt hangoztatta:

Ukrajna "zavarba hozta" az Egyesült Államokat azzal, hogy gyorsított eljárásban kérte felvételét a NATO-ba.

Úgy vélekedett, hogy a legtöbb NATO-tagország, köztük az Egyesült Államok és Németország vezetői tudják, mi az, ami már nem elfogadható, és azt is, hogy annak milyen súlyos következményei lehetnek.

(Nyitóképünkön Oroszországból távozni szándékozó autósok várakoznak belépésre a finnországi Virolahti településen lévő határátkelőhelyen 2022. szeptember 23-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én részleges mozgósítást rendelt el.)

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×