Infostart.hu
eur:
390.7
usd:
339.81
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Oroszországból távozni szándékozó autósok várakoznak belépésre a finnországi Virolahti településen lévő határátkelőhelyen 2022. szeptember 23-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én részleges mozgósítást rendelt el, valamint négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régióban népszavazás megtartását kezdeményezte az Oroszországhoz történő csatlakozásról.
Nyitókép: MTI/AP/Lehtikuva/Sasu Makinen

Kreml a mozgósításról: nem igaz, hogy 700 ezren elhagyták Oroszországot

A Kreml szóvivője az orosz nyelvű Forbes magazin értesülésére reagált.

Hamis hír lehet az orosz nyelvű Forbes magazinnak az a közlése, hogy a részleges mozgósítás kezdete óta 700 ezren hagyták el Oroszországot – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva.

A szóvivő azt mondta, hogy nem rendelkezik pontos adatokkal az elvándorlásról, de a valódiak szerinte "távol állnak" a magazinban közöltektől. Peszkov úgy vélekedett, hogy

a 700 ezres szám "hírlapi kacsának tűnik".

A Forbes.ru honlapján kedd óta látható az a jelentés, miszerint a részleges mozgósítás szeptember 21-i elrendelése óta 700 ezer orosz állampolgár hagyta el az országot.

Peszkov megismételte Moszkva álláspontját, miszerint az Északi Áramlat gázvezetékeken történt incidensek objektív kivizsgálása lehetetlen Oroszország részvéte nélkül.

Pozitív jelzésnek minősítette a The New York Times amerikai napilapnak azt a hírszerzési forrásokra hivatkozó közlését, hogy Darja Dugina orosz újságíró augusztus 20-án történt meggyilkolásához köze lehet az ukrán vezetésnek.

Emlékeztetett arra, hogy az orosz biztonsági szolgálatok rögtön a terrorcselekményt követően bebizonyították, hogy az ukrán állam részese a merényletnek.

Kifejezte abbéli reményét, hogy az amerikai közlés nem arra irányuló kísérlet, hogy Washington elhárítsa magától a felelősséget a Kijev által ezután elkövetendő terrorcselekmények miatt.

A valódi helyzet leírásának nevezte, hogy Elon Musk milliárdos üzletember Twitter-bejegyzésében azt írta: Ukrajna egyes keleti régióban oroszok élnek többségben, és Oroszországhoz vonzódnak. Úgy vélekedett, hogy aki képes a tények elemzésére, az erre a következtetésre jut.

Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának ukrán származású elnöke közölte, hogy az orosz törvényhozás tárgyalásra tett javaslatot az ukrán parlamenti képviselőknek, amire azonban nem kapott választ. Hangot adott azon véleményének, miszerint

Ukrajna "önállóan, a gazdái nélkül nem tud semmilyen döntést meghozni".

Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője sajtóértekezletén elfogultnak minősítette az ENSZ Titkárság elítélő álláspontját a négy elcsatolt ukrajnai régióban megtartott népszavazásról. Megjegyezte: António Guterres ENSZ-főtitkárnak nincs felhatalmazása önálló álláspont képviseletére, különösen nem területi kérdésekben.

Zaharova – Valentyina Matvijenko fentebb idézett szavainak némiképp ellentmondva – egyebek között azt hangoztatta:

Ukrajna "zavarba hozta" az Egyesült Államokat azzal, hogy gyorsított eljárásban kérte felvételét a NATO-ba.

Úgy vélekedett, hogy a legtöbb NATO-tagország, köztük az Egyesült Államok és Németország vezetői tudják, mi az, ami már nem elfogadható, és azt is, hogy annak milyen súlyos következményei lehetnek.

(Nyitóképünkön Oroszországból távozni szándékozó autósok várakoznak belépésre a finnországi Virolahti településen lévő határátkelőhelyen 2022. szeptember 23-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én részleges mozgósítást rendelt el.)

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×