Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 6. vasárnap Zakariás
Oroszországból távozni szándékozó autósok várakoznak belépésre a finnországi Virolahti településen lévő határátkelőhelyen 2022. szeptember 23-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én részleges mozgósítást rendelt el, valamint négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régióban népszavazás megtartását kezdeményezte az Oroszországhoz történő csatlakozásról.
Nyitókép: MTI/AP/Lehtikuva/Sasu Makinen

Kreml a mozgósításról: nem igaz, hogy 700 ezren elhagyták Oroszországot

A Kreml szóvivője az orosz nyelvű Forbes magazin értesülésére reagált.

Hamis hír lehet az orosz nyelvű Forbes magazinnak az a közlése, hogy a részleges mozgósítás kezdete óta 700 ezren hagyták el Oroszországot – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva.

A szóvivő azt mondta, hogy nem rendelkezik pontos adatokkal az elvándorlásról, de a valódiak szerinte "távol állnak" a magazinban közöltektől. Peszkov úgy vélekedett, hogy

a 700 ezres szám "hírlapi kacsának tűnik".

A Forbes.ru honlapján kedd óta látható az a jelentés, miszerint a részleges mozgósítás szeptember 21-i elrendelése óta 700 ezer orosz állampolgár hagyta el az országot.

Peszkov megismételte Moszkva álláspontját, miszerint az Északi Áramlat gázvezetékeken történt incidensek objektív kivizsgálása lehetetlen Oroszország részvéte nélkül.

Pozitív jelzésnek minősítette a The New York Times amerikai napilapnak azt a hírszerzési forrásokra hivatkozó közlését, hogy Darja Dugina orosz újságíró augusztus 20-án történt meggyilkolásához köze lehet az ukrán vezetésnek.

Emlékeztetett arra, hogy az orosz biztonsági szolgálatok rögtön a terrorcselekményt követően bebizonyították, hogy az ukrán állam részese a merényletnek.

Kifejezte abbéli reményét, hogy az amerikai közlés nem arra irányuló kísérlet, hogy Washington elhárítsa magától a felelősséget a Kijev által ezután elkövetendő terrorcselekmények miatt.

A valódi helyzet leírásának nevezte, hogy Elon Musk milliárdos üzletember Twitter-bejegyzésében azt írta: Ukrajna egyes keleti régióban oroszok élnek többségben, és Oroszországhoz vonzódnak. Úgy vélekedett, hogy aki képes a tények elemzésére, az erre a következtetésre jut.

Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának ukrán származású elnöke közölte, hogy az orosz törvényhozás tárgyalásra tett javaslatot az ukrán parlamenti képviselőknek, amire azonban nem kapott választ. Hangot adott azon véleményének, miszerint

Ukrajna "önállóan, a gazdái nélkül nem tud semmilyen döntést meghozni".

Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője sajtóértekezletén elfogultnak minősítette az ENSZ Titkárság elítélő álláspontját a négy elcsatolt ukrajnai régióban megtartott népszavazásról. Megjegyezte: António Guterres ENSZ-főtitkárnak nincs felhatalmazása önálló álláspont képviseletére, különösen nem területi kérdésekben.

Zaharova – Valentyina Matvijenko fentebb idézett szavainak némiképp ellentmondva – egyebek között azt hangoztatta:

Ukrajna "zavarba hozta" az Egyesült Államokat azzal, hogy gyorsított eljárásban kérte felvételét a NATO-ba.

Úgy vélekedett, hogy a legtöbb NATO-tagország, köztük az Egyesült Államok és Németország vezetői tudják, mi az, ami már nem elfogadható, és azt is, hogy annak milyen súlyos következményei lehetnek.

(Nyitóképünkön Oroszországból távozni szándékozó autósok várakoznak belépésre a finnországi Virolahti településen lévő határátkelőhelyen 2022. szeptember 23-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én részleges mozgósítást rendelt el.)

Címlapról ajánljuk
Sok élelmiszerünkben van pálmaolaj – ami miatt lángolnak az őserdők

Sok élelmiszerünkben van pálmaolaj – ami miatt lángolnak az őserdők

Indonéziában hatalmas tűzvészek pusztítanak. A hatóságok szerint az ültetvénytulajdonosok gyakran gyújtanak tüzet erdőségekben és tőzeglápokban, hogy területet nyerjenek a a pálmaolaj előállításához. 72 embert már őizetbe vettek gyújtogatás miatt. A pálmaolaj a globális élelmiszerellátás „jolly jokere”, és Indonézia állítja elő belőle a legtöbbet. A részletekről Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Politikai földrengés érte Németországot, Merz jövője is megpecsételődhet

Politikai földrengés érte Németországot, Merz jövője is megpecsételődhet

Ma tartományi parlamenti választást tartottak Szász-Anhaltban, ahol közel 1,7 millió választópolgár döntöttt az új törvényhozás összetételéről és közvetve a következő tartományi kormányról. Az AfD története során először kerülhet hatalomra egy német tartományban, és akár önállóan is kormányt alakíthat, a CDU pedig 20 százalékpont alatti vereséget szenvedhetett. Az eredmény átrendezheti Németország politikai erőviszonyait, megkérdőjelezheti az AfD elszigetelésére épülő stratégia működőképességét, és súlyos belső vitákat indíthat el a kereszténydemokratáknál. Egy történelmi AfD-győzelem egyben Friedrich Merz kancellár személyes kudarca is lenne, ami meggyengítheti párton belüli tekintélyét, és bizonytalanná teheti hosszabb távú politikai jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×