Az első szavazóhelyiségek az orosz Távol-Keleten, majd Szibériában nyíltak meg az érintett területek elmenekült lakosai számára. Oroszországba csak a háború kezdete óta a védelmi tárca szerint több mint hárommillió embert evakuáltak.

Biztonsági okokból személyes szavazás mind a négy régióban csak a zárónapon, szeptember 27-én lesz, fokozott óvintézkedések mellett, addig mozgóurnás szavazással vagy a szomszédos területeken lehet majd voksolni.

A Donyecki Népköztársaság 450 szavazóhelyiséget nyit meg a területén, több mint kétszázat Oroszországban. A Luhanszki Népköztársaságban ez az arány 461-201. Zaporizzsja megyében 394 "hazai" és 85 "külső" szavazóhelyiség lesz: Oroszországban, valamint a többi három, referendumot tartó régióban. Herszon megyében nyolc területi és 198 körzeti választási bizottság alakult, de a helyi lakosok a Krímben, Moszkvában és számos más orosz városban is szavazhatnak.

A TASZSZ hírügynökség összesítése szerint a donyecki régióban potenciálisan másfél millió, Herszon megyében 750 ezer, Zaporizzsja megyében pedig félmillió ember adhatja le szavazatát. A Krími Köztársasági Politikai és Szociológiai Kutatóintézet telefonos felmérése szerint a Donyecki Népköztársaságban a válaszadók 86, a Luhanszki Népköztársaságban 87, Zaporizzsja megyében 83, Herszon megyében pedig a 72 százaléka fejezte ki szavazási szándékát.

A donyecki és a luhanszki "népköztársaságban" a szavazólapokat csak oroszul nyomtatták ki, Herszon és Zaporizzsja megyében pedig két nyelven, ukránul és oroszul. Mind a négy régió közölte, hogy külföldi megfigyelőket vár az eseményre, amelyen az orosz Központi Választási Bizottság és az orosz parlament összes frakciója képviselteti magát.

Voting is underway in “referendums” in Russian-occupied territories in Ukraine that’ll see Russia annex much of the country’s southeast.

They may not get international recognition, but they do have a big stamp for legitimacy pic.twitter.com/nHcDaBIYLf

— max seddon (@maxseddon) September 23, 2022

If you felt a disturbance in the force just now, that was probably Russian occupation officials in eastern Ukraine kicking off their annexation plebiscites. Five glorious days of illegal voting to “legitimize” Russia’s latest land grab. pic.twitter.com/zw9eSbWX8j

— Kevin Rothrock (@KevinRothrock) September 23, 2022

Az ukrán fegyveres erők tüzérségi támadásainak és "provokációinak" veszélye miatt a régiók fokozott biztonsági intézkedésekkel, a helyi szervek mellett az orosz nemzeti gárda bevonásával készülnek a népszavazások idejére.

Vezető nyugati hatalmak előre jelezték, hogy a népszavazás eredményét nem fogják elismerni, ugyanúgy, ahogy az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krímben megtartott referendumét sem.

Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerdán az ENSZ-közgyűlésen közölte, hogy a részleges mozgósítással, annektálásról szóló jogsértő népszavazások támogatásával és tömegpusztító fegyverekkel fenyegetőzéssel Oroszország a konfrontáció útját választotta. Az Európai Unió tagállamai New Yorkban ezért megállapodtak, hogy újabb szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben, és növelik az Ukrajnának nyújtott támogatást - jelentette be.

"Amint lehet, további büntetőintézkedéseket fogadunk el Oroszországgal szemben partnereinkkel együttműködve" - fogalmazott Borrell, miután egyeztetett a tagállamok tárcavezetőivel.

Korábban már leszögezte, a népszavazások eredményét nem fogják elismerni, és azok sértik a nemzetközi jogot. Az USA is csak színlelt népszavazásnak tartja a referendumokat, ahogy álnépszavazásról beszélt számos más ország is.

Nem nyilatkozott támogatóan Törökország sem. Ankara szerint Moszkva mostani lépései, az illegitim népszavazások csak mélyítik a konfliktust, és a nemzetközi közösség sem fogja elismerni az eredményeket. Ankara támogatja Ukrajna területi integritását, függetlenségét és szuverenitását - közölte a török külügyminisztérium.

Kínának is vannak aggályai az ukrajnai fejlemények kapcsán - derült ki a Sanghaji Együttműködési Szervezet találkozóján, Üzbegisztánban, még a mozgósítás orosz bejelentése előtt. Vlagyimir Putyin orosz elnök akkor úgy fogalmazott, „hallja” Hszi kínai elnök „Ukrajnával kapcsolatos kérdéseit és aggodalmait”.

Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) felmérése szerint a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság Oroszországban tartózkodó lakosai körében 84 százalékos a részvételi hajlandóság, és a potenciális szavazók 95 százaléka kívánja azt, hogy régiója Oroszország részévé váljon. Három százalék szeretné, ha az entitások független államok lennének, két százalék pedig nem tudott véleményt mondani.

Az InfoRádió Aréna című műsorában Demkó Attila elemezte az ukrajnai helyzetet, Oroszország céljait.