Mint az Infostart is hírül adta, Vlagyimir Putyin orosz elnök közép-európai idő szerint péntek reggel bejelentette, hogy elrendelte a fegyveres erők részleges mozgósítását, a tartalékosok behívását.

Hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint Oroszország kész a lehető leghamarabb véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, arról Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője úgy vélekedett, ez "egy szokásos kommunikációs üzenet".

"Nem hiszem, hogy itt bármelyik fél béketárgyalásokat vagy akár fegyverszünetet helyezzen kilátásba, egész egyszerűen

senki sem érte el a minimumcélját."

Hogy mi lehet ebben a pillanatban a minimumcél, arról azt mondta, orosz részről a Donbasz elfoglalása vagy legalábbis a két "szakadár" megye megszerzése, onnantól van egy legitim "kilépési pont". Amíg ez nincs meg, "addig nem hinném, hogy haza tud menni úgy az orosz haderő, hogy befejezte a háborút" – tette hozzá.

Közben az oroszok népszavazásra készülnek Donyeckben és Luhanszkban, de mint Tálas Péter tisztázta, Herszonban és Zaporizzsjéban is lesz "látszatnépszavazás" a területi hovatartozásról.

"Döntően az orosz szándék az, hogy valami módon eszkalálják a helyzetet abban, hogy több katonát tudjanak szerezni. Ha népszavazás lesz, előbb-utóbb Oroszországhoz csatolják ezeket a területeket, és akkor előbb-utóbb sorkatonákat is bevetnek itt, akiket egyébként tilos lenne külföldre vezényelni. Innentől kezdve már orosz területről lesz szó, és az orosz területek védelmére el lehet rendelni a mozgósítást. Végül lehet hivatkozni arra, hogy

orosz területeket érő hagyományos támadás esetén lehetőség van nukleáris fegyver bevetésére,

hiszen a stratégiai dokumentumok ezt lehetővé teszik" – sorolta Tálas Péter.

A háromnapos látszatnépszavazás szerinte tehát erre irányul. Oroszország ezzel a lépéssel most már a nyugat békepárti felének üzen, "akik valószínűleg hosszasan fogják ecsetelni azt, hogy milyen következményei lehetnek egy nukleáris háborúnak".

Azonban a (részleges) mozgósítás Tálas Péter szerint "nem holnap" fog elkezdődni.

"Kétszer van behívás, október 1-jén és márciusban. 130 ezer fiatalt hívnak be tavasszal és ősszel is. Annyit lehet még tudni, hogy kiképzés nélkül nem lehet őket bevetni, tehát itt hónapokat csúszik még a az indulás" – folytatta.

Hogy a háború gyors vagy lassú vége-e a valószínűbb ezek után, arról Tálas Péter úgy vélekedett, "Oroszországnak létkérdés, hogy úgy tűnjön fel, mint aki a béke hozója. Erdogan török elnöknek pedig jól jön, hogy látszólag közvetíthet ebben; diplomáciai kommunikációról van szó, de én nem hiszem, hogy az oroszok be akarnák fejezni a háborút. Miért hozott volna a duma olyan törvényeket, amelyek szigorítják a sorkatonaság helyzetét?"

A témáról szólt bővebben az NKE docense, Kaiser Ferenc is az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az ukrajnai háborúról a közelmúltban Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában: