Infostart.hu
eur:
384.52
usd:
330.44
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Ratko MLADIC, a boszniai szerb hadsereg háborús bűnökkel vádolt egykori főparancsnoka a tárgyalóteremben ül perének újabb tárgyalási napján az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéken. Az 1996 óta bujkáló Mladicot a második világháború óta elkövetett legsúlyosabb európai tömegmészárlással, az 1995-ös srebrenicai mészárlás elrendelésével, Szarajevó több ezer halálos áldozatot követelő, 40 hónapig tartó ostromával, valamint egyéb háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolják. A 70 éves Mladicot 2011. május 26-án fogták el a szerb hatóságok. Az 1992 és 1995 közötti boszniai háború legsúlyosabb tömeggyilkossága Srebrenicában történt, ahol a boszniai szerbek 1995-ben a város lerohanásakor csaknem 8000 muzulmán férfit és fiút mészároltak le.
Nyitókép: MTI/EPA/Toussaint Kluiters

Kórházba került Ratko Mladic

Fia szerint állapota súlyos.

Kórházba vitték Ratko Mladic tábornokot. Bosznia-Hercegovina szerb hadseregének volt parancsnoka tüdőgyulladással és szívzörejekkel került kórházba Hágában - számolt be szombaton a fia.

Darko Mladic a TASZSZ orosz hírügynökségnek azt mondta, hogy a tábornok állapota súlyos. Általános gyengeség tüneteivel került kórházba, tüdőgyulladást állapítottak meg nála. Szíve legyengült, szívzörejek jelentek meg - tette hozzá.

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) 2017 novemberében hirdetett ítéletet Ratko Mladic ellen a délszláv háború idején a bosnyákok ellen elkövetett etnikai tisztogatás ügyében. Mladic vezetésével a boszniai szerb hadsereg 1995 júliusában előre kitervelten és módszeresen mészárolt le mintegy 8700 bosnyákot, főleg férfiakat és fiúkat Srebrenicában. A cél a muszlim közösség kiirtása volt.

A délszláv háborús bűnöket kivizsgáló törvényszék több ítéletében népirtásnak minősítette a boszniai szerb erők gyilkosságsorozatát. A történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják.

Az 1992-1995-ös délszláv háborúban mintegy százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

Az ügyet korábban tárgyaló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) az egykori Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi

humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek ügyének tárgyalására jött létre. A törvényszék megbízatásának 2017.

december 21-ei lejárta után a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) vette át.

Az MICT tavaly júniusban elvetette a népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt 2017-ben elítélt Ratko Mladic fellebbezését, és megerősítette a Balkán mészárosának is nevezett volt boszniai szerb hadseregparancsnok életfogytig tartó szabadságvesztését elrendelő ítéletet.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×