eur:
410.45
usd:
389.99
bux:
79186.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Micha Pawlitzki / Getty

Most már biztos: a németek továbbmennek az "atomerőműúton"

Berlin behúzta a féket az erőművek bezárása terén.

Az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében az idei év vége helyett 2023 áprilisában zárják be a két utolsó atomerőművet Németországban - jelentették be hétfőn Berlinben.

Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter a villamosenergia-átviteli hálózatot üzemeltető vállalatok vezetőivel az úgynevezett ellátási terheléspróba eredményeiről tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy nagyon magas szintű az ellátásbiztonság, amit az is mutat, hogy Németország energiaexportőr.

Az utóbbi hónapok piaci és időjárási fejleményei alapján viszont nem lehet kizárni, hogy télen vészhelyzet keletkezik, ezért elővigyázatosságból a még működő három atomerőmű közül csak egyet állítanak le az év végén, és kettőt készenléti üzemmódban tartanak tavaszig.

Azonban 2023 áprilisában Németország végleg szakít a nukleáris energiára építő áramtermeléssel, új fűtőelemeket már nem rendelnek és a két utolsó erőművet is leállítják - mondta a Zöldek politikusa.

Aláhúzta, hogy Németország kitart az úgynevezett energiapolitikai fordulat mellett, vagyis felhagy az atomenergia használatával, mert a technológia vállalhatatlanul kockázatos, a radioaktív hulladék kezelése pedig több nemzedéket sújtó teher. Hozzátette: a franciaországi atomerőművek üzemeltetése körüli nehézségek is azt jelzik, hogy Németország "okosan döntött".

Robert Habeck szólt a földgázellátási helyzetről is, kiemelve, hogy Moszkva folyamatosan "valótlanságokat" állít az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezeték műszaki állapotáról. Mint mondta, a szövetségi kormány tovább dolgozik az orosz földgázimport-függőség felszámolásán, és jól áll ezzel a munkával.

A villamosenergia-átviteli hálózat teljesítményét különböző szélsőséges helyzetekben - elméleti szinten - vizsgáló terheléspróba eredményei alapján az ország északnyugati részén, Alsó-Szászországban működő Emsland atomerőművet állítják le december 31-én. Készenléti üzemmódra két déli atomerőművet, a Baden-Württemberg tartományi Neckarwestheim 2 és a bajorországi Isar 2 atomerőművet állítják át.

Németországban a japán fukusimai atomerőmű 2011-es balesete után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, vagyis bő tíz év alatt - 2022 végéig - leállítják mind a 17 atomerőművet.

Az atomenergia Európa energiaellátásában betöltött szerepéről szóló Aréna-interjú itt megtekinthető:

Címlapról ajánljuk
Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá
videó

Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá

Újra működésbe lépett Izlandon egy, a fővároshoz közeli tűzhányó, 2021 óta tizedszer, tavaly december óta pedig hetedszer. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója az InfoRádióban elmondta: mindössze háromnegyed órával a kitörés megindulása előtt vették észre a szakemberek az első gyanús jeleket, de szerencsére még időben sikerült kitelepíteni a lakosokat Grindavíkból.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24-csoport alapító-tulajdonosa
Ledobták a cafeteriabombát: így robbanthatja fel a lakáspiacot az új kormánydöntés

Ledobták a cafeteriabombát: így robbanthatja fel a lakáspiacot az új kormánydöntés

Ahogy korábban már írtunk róla, az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretén belül a 35 év alatti fiatal munkavállalók esetében a kedvezményes adózású évi 450 ezer forintban maximált béren kívüli juttatási kereten felül, havonta további 150 ezer forintos lakhatási támogatási rendszer kialakításáról döntött a kormány. Milyen hatással lesz ez a lakáspiacra nézve? Miért érheti meg a munkavállalóknak, és milyen fontos kérdéseket kell még tisztázni az indulás előtt? Többek között ezekről kérdeztük az iparág szakértőit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×