eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Salman Rushdie indiai származású brit-amerikai írót ápolják, miután egy férfi megtámadta a Chautauquai Intézetben tartott előadása előtt a New York állambeli városban 2022. augusztus 12-én. A rendőrség szerint az írót támadója nyakon szúrta, és helikopterrel kórházba szálíltották. A merénylőt őrizetbe vették.
Nyitókép: MTI/AP/Joshua Goodman

Reagált Irán: a támadásért egyedül Rushdie és a támogatói okolhatók

Határozottan tagadta Teherán érintettségét a Salman Rushdie író elleni támadásban.

"Az ügyben senkinek nincs joga Iránt vádolni – szögezte le Nasszer Kanaáni, kiemelve, hogy a támadásért egyedül Rushdie-t és támogatóit lehet okolni, a szerző ugyanis "több mint másfél milliárd muszlim érzékenységét sértette meg".

Hozzátette: az iráni kormány csak annyit tud az incidensről, amennyit az amerikai sajtó közölt.

A szóvivő nyilatkozatára reagált Boris Johnson leköszönő brit miniszterelnök is, leszögezve: "őrültség" Rushdie-t hibáztatni az ellen elkövetett támadásért.

"Ezt a támadást nemcsak Rushdie ellen követték el, hanem a szólásszabadság ellen is, a brit kormány pedig kiáll Rushdie és családja mellett, s ugyanígy kiáll a szólásszabadságért világszerte" – fogalmazott Johnson.

Az indiai születésű, brit állampolgárságú Rushdie-t pénteken, egy New York-i pódiumbeszélgetésen érte több késszúrás. A 75 éves írót máj-, ideg- és szemsérülésekkel vitték kórházba, állapotát stabilizálták, ám ügynöke, Andrew Wylie azt mondta, egyik szemét vélhetően elveszíti.

Támadóját, a libanoni származású, már az Egyesült Államokban született Hadi Matart őrizetbe vették. Az NBC hírtelevízió azt közölte, hogy a hatóságok Matar közösségi oldalakon folytatott tevékenységének átvizsgálása során arra jutottak, a férfi szimpatizált a síita szélsőségességgel és az iráni Forradalmi Gárdával.

A hétfői az első alkalom, hogy Irán hivatalosan reagált a támadásra, noha keményvonalas lapok már a hét végén méltatták a támadót.

Rushdie ellen 1989-ben Irán akkori legfelsőbb politikai és vallási vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah olyan vallási határozatot (fatvát) adott ki, amelyben a megölésére szólította fel a muszlimokat az Iránban istenkáromlás miatt betiltott könyve, a Sátáni versek miatt. Rushdie fejére több millió dolláros vérdíjat tűztek ki, így évekig bujkálnia kellett.

Kanaáni a sajtótájékoztatón kitért az iráni atomalku felélesztését célzó bécsi tárgyalásokra is, és ismét a síita állam elleni szankciók feloldásától tette függővé az egyeztetések sikerét. A megegyezés a világgazdaságra és az energiaellátásra is jótékony hatással lenne, s az európai országok érdekeit szolgálná - mutatott rá a szóvivő.

Az atomalku felélesztéséről tavaly áprilisban kezdődtek tárgyalások. A 2015-ös egyezmény értelmében Irán kötelezte magát nukleáris tevékenysége korlátozására, amelynek fejében fokozatosan feloldották a Teheránnal szemben elrendelt büntetőintézkedések többségét.

Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszul fokozatosan felmondta a saját kötelezettségvállalásait, és egyebek között fokozta az urándúsítást.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×