INFORÁDIÓ
2022. október 3. hétfő
Helga

salman rushdie

irán

támadás

késelés

Salman Rushdie indiai származású brit-amerikai írót ápolják, miután egy férfi megtámadta a Chautauquai Intézetben tartott előadása előtt a New York állambeli városban 2022. augusztus 12-én. A rendőrség szerint az írót támadója nyakon szúrta, és helikopterrel kórházba szálíltották. A merénylőt őrizetbe vették.

Reagált Irán: a támadásért egyedül Rushdie és a támogatói okolhatók

Infostart / MTI

Határozottan tagadta Teherán érintettségét a Salman Rushdie író elleni támadásban.

"Az ügyben senkinek nincs joga Iránt vádolni – szögezte le Nasszer Kanaáni, kiemelve, hogy a támadásért egyedül Rushdie-t és támogatóit lehet okolni, a szerző ugyanis "több mint másfél milliárd muszlim érzékenységét sértette meg".

Hozzátette: az iráni kormány csak annyit tud az incidensről, amennyit az amerikai sajtó közölt.

A szóvivő nyilatkozatára reagált Boris Johnson leköszönő brit miniszterelnök is, leszögezve: "őrültség" Rushdie-t hibáztatni az ellen elkövetett támadásért.

"Ezt a támadást nemcsak Rushdie ellen követték el, hanem a szólásszabadság ellen is, a brit kormány pedig kiáll Rushdie és családja mellett, s ugyanígy kiáll a szólásszabadságért világszerte" – fogalmazott Johnson.

Az indiai születésű, brit állampolgárságú Rushdie-t pénteken, egy New York-i pódiumbeszélgetésen érte több késszúrás. A 75 éves írót máj-, ideg- és szemsérülésekkel vitték kórházba, állapotát stabilizálták, ám ügynöke, Andrew Wylie azt mondta, egyik szemét vélhetően elveszíti.

Támadóját, a libanoni származású, már az Egyesült Államokban született Hadi Matart őrizetbe vették. Az NBC hírtelevízió azt közölte, hogy a hatóságok Matar közösségi oldalakon folytatott tevékenységének átvizsgálása során arra jutottak, a férfi szimpatizált a síita szélsőségességgel és az iráni Forradalmi Gárdával.

A hétfői az első alkalom, hogy Irán hivatalosan reagált a támadásra, noha keményvonalas lapok már a hét végén méltatták a támadót.

Rushdie ellen 1989-ben Irán akkori legfelsőbb politikai és vallási vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah olyan vallási határozatot (fatvát) adott ki, amelyben a megölésére szólította fel a muszlimokat az Iránban istenkáromlás miatt betiltott könyve, a Sátáni versek miatt. Rushdie fejére több millió dolláros vérdíjat tűztek ki, így évekig bujkálnia kellett.

Kanaáni a sajtótájékoztatón kitért az iráni atomalku felélesztését célzó bécsi tárgyalásokra is, és ismét a síita állam elleni szankciók feloldásától tette függővé az egyeztetések sikerét. A megegyezés a világgazdaságra és az energiaellátásra is jótékony hatással lenne, s az európai országok érdekeit szolgálná - mutatott rá a szóvivő.

Az atomalku felélesztéséről tavaly áprilisban kezdődtek tárgyalások. A 2015-ös egyezmény értelmében Irán kötelezte magát nukleáris tevékenysége korlátozására, amelynek fejében fokozatosan feloldották a Teheránnal szemben elrendelt büntetőintézkedések többségét.

Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszul fokozatosan felmondta a saját kötelezettségvállalásait, és egyebek között fokozta az urándúsítást.

Nyitókép: MTI/AP/Joshua Goodman
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018