eur:
413.73
usd:
401.44
bux:
81676.27
2025. január 10. péntek Melánia
Sanna Marin finn miniszterelnök az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülésén 2019. december 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Sorra üdvözlik a NATO-tagállamok a finn bejelentést

Általános vélemény szerint a finn bejelentés növeli a nyomást Svédországra is. Sajtóértesülések szerint Stockholm a jövő hét elején nyújtja be csatlakozási kérelmét a katonai szövetséghez egy rendkívüli parlamenti ülés után.

Sauli Niinistö finn elnök és Sanna Marin miniszterelnök közös tájékoztatón jelentette be, hogy Finnországnak haladéktalanul kérelmeznie kell csatlakozását a NATO katonai szövetséghez.

A bejelentés elsőként Lengyelország és a balti államok üdvözölték. Mateusz Morawiecki rendkívül jó hírről beszélt, hangsúlyozva, hogy a csatlakozás mind Lengyelország, mind Európa számára kulcsfontosságú.

"Varsó amellett van, hogy Finnország a lehető leggyorsabban felvételt nyerjen a NATO-ba"

– fogalmazott Twitter-üzenetében Morawiecki.

A már ugyancsak NATO-tag Dánia hasonlóan foglalt állást. "Dánia természetesen szívélyesen fogadja Finnországot a szervezetben" – fogalmazott Mette Frederiksen dán kormányfő. Finnország csatlakozása jelentősen erősíteni fogja mind a szövetséget, mind a közös biztonságot – hangsúlyozta Frederiksen.

Egymás után üdvözölték a finn csatlakozási kérelem bejelentését a balti államok vezetői. Egyaránt hangsúlyozták, hogy Finnország csatlakozása országaik biztonságát is jelentős mértékben erősíti.

Ingrida Simonyte litván miniszterelnök Twitter-üzenetében kiemelkedő történelmi napról beszélt.

"A történelmet északi szomszédaink fogják írni"

– fogalmazott Kaja Kallas észt kormányfő, hangsúlyozva, hogy Finnország számíthat Észtország teljes támogatására.

A három balti állam, Litvánia, Észtország és Lettország 2004 óta tagja mind a NATO-nak, mind az Európai Uniónak.

A semleges Ausztria védelmi minisztere, Klaudia Tanner úgy fogalmazott, hogy Finnország küszöbönálló csatlakozása nem lesz hatással országára. A miniszter szerint a finn döntés egy adott állam döntése. Ausztriában mindez alkotmányjogi okokból nem vetődik fel – fogalmazott a miniszter az APA hírügynökségnek nyilatkozva. Tanner ezzel kapcsolatban földrajzi tényezőkre is utalt. Svédország és Finnország esetében ugyanis adott a földrajzi közelség Oroszországhoz – hangoztatta a miniszter.

Címlapról ajánljuk

Demkó Attila: Grönland egy népszavazásnyira van a függetlenségtől, mégsem akarja

Már első elnöksége idején is felvetette, és most ismét megerősítette Donald Trump megválasztott amerikai elnök, hogy megvenné az Egyesült Államok Dániától Grönlandot. Az InfoRádió Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőt, az NKE John Lukács Intézet Stratégiai Jövő programjának vezetőjét kérdezte az amerikai tervekről.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.10. péntek, 18:00
Kőrösi Csaba
a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója
Újabb katonai támogatást kap Ukrajna, már Trump szerint sem lehet béke egyhamar – Háborús híreink pénteken

Újabb katonai támogatást kap Ukrajna, már Trump szerint sem lehet béke egyhamar – Háborús híreink pénteken

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, az Ukrajnát támogató országok csütörtöki ramsteini találkozóján újabb 2 milliárd dollárnyi katonai támogatásról született megegyezés. Donald Trump megválasztott amerikai elnök visszakozni látszik korábbi ígéretéből, hogy 24 órán belül véget vet az ukrajnai háborúnak: most már hat hónapos időtávról beszél. Trump csütörtökön Mar-a-Lago-i rezidenciáján elmondta, Vlagyimir Putyin találkozni szeretne vele, és már folyamatban van a találkozó előkészítése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×