eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Képviselők részt vesznek a finn parlamentnek az ország NATO-tagságáról szóló ülésén Helsinkiben 2022. május 12-én. A Krím félsziget Oroszországhoz csatolása, 2014 óta a hagyományosan semleges Finnország fokozatosan erősítette együttműködését a NATO-val, a 2022 februárjának végén Ukrajna ellen elindított háború pedig határozott irányváltást hozott ebben a kérdésben.
Nyitókép: MTI/EPA/COMPIC/Mauri Ratilainen

Hetek kérdése a NATO-csatlakozás - "A finnek nem fognak megijedni"

Gyarmati István diplomata, biztonságpolitikai szakértő azt mondja: az oroszok most majd elkezdik a "szokásos fenyegetést", de szerinte nem kell azt komolyan venni. Mindenesetre Vlagyimir Putyinnak sikerült megint kiprovokálnia valamit, amitől félt: közel hozta a NATO-t.

Finnország NATO-csatlakozásával erős tagállammal bővülhet a szövetség - véli Gyarmati István diplomata, biztonságpolitikai szakértő. Csütörtök reggel az északi ország miniszterelnöke és államfője közösen jelentették be a finnek hivatalos NATO-integrációs szándékát, amelyet sorban állva üdvözöltek a már tag országok, Moszkva keményen üzent, Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő pedig az InfoRádiónak hosszabban is elmondta, miért és mennyire felkészült katonailag Finnország, amelyet épp a hidegháború magárahagyatottsága kényszerített erre.

Gyarmati István az InfoRádióban először azt vette sorra, hogyan válik egy ország NATO-taggá:

  • beadja csatlakozási kérelmét
  • a NATO megvizsgálja
  • az Észak-atlanti Tanács pedig dönt.

"Nincsenek kétségeim afelől, hogy a vizsgálat gyors lesz és pozitív eredménnyel zárul. Ha ünnepélyessé akarják tenni, július végén lesz egy csúcsértekezlet, ha akarják, ott már megszülethet a döntés" - részletezte a szakértő. "Előbb is esetleg, de mégis jobban néz ki, ha az állam- és kormányfők hozzák meg ezt a döntést" - tette hozzá.

Gyarmati István ugyanakkor nem gondolja, hogy nagyobb létszámú NATO-alakulatokat telepítenének Finnországba - és a tagsággal szintén kacérkodó Svédországba -, a két ország ugyanis nagyon erőteljesen a fegyveres semlegességet választotta; "jobban felszerelt hadereje van, mint a NATO-tagállamok többségének" - mutatott rá.

Mindent egybevetve Gyarmati István szerint "meglehetősen NATO-kompatibilis" a két ország hadereje, drámai változás tehát nem lesz, csak a jogi helyzet rendeződik.

Hogy Finnország felvétele esetén a NATO sokkal inkább határos lesz Oroszországgal mintegy 1300 kilométer hosszan és ezt Moszkva fenyegetésnek veheti, arra úgy reagált: az oroszok most már lassan mindent fenyegetésként értékelnek.

"Különösen azokat a változásokat, amelyeket ők provokálnak ki.

Sikerült Vlagyimir Putyinnak megint elintéznie, amitől a legjobban fél, közelébe hozta a NATO-t.

De ez a határhossz még mindig csak a 10 százaléka Oroszország határainak, tehát a bekerítésről szóló szöveg nyilván hazugság, de hát Nagy Péter cár óta ettől félnek az oroszok alaptalanul" - fogalmazott.

Amiben viszont mégis változás lesz: a finn-orosz határ eddig őrizetlennek számított, de csak eddig.

"Nyilvánvalóan odatelepítenek orosz erőket, odatelepítenek egy-két indítóállást, én azt gondolom, ezek nem lesznek igazán komolyak. Elkezdik a szokásos zsarolásukat, hogy leállítják a gázszállítást Finnországba; nem kell nagyon megijedni, a finnek egyébként sem szoktak" - összegzett Gyarmati István.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×