INFORÁDIÓ
2022. május 28. szombat
Csanád, Emil

finnország

nato

oroszország

gyarmati istván

vlagyimir putyin

ukrajna

Képviselők részt vesznek a finn parlamentnek az ország NATO-tagságáról szóló ülésén Helsinkiben 2022. május 12-én. A Krím félsziget Oroszországhoz csatolása, 2014 óta a hagyományosan semleges Finnország fokozatosan erősítette együttműködését a NATO-val, a 2022 februárjának végén Ukrajna ellen elindított háború pedig határozott irányváltást hozott ebben a kérdésben.

Hetek kérdése a NATO-csatlakozás - "A finnek nem fognak megijedni"

Gyarmati István diplomata, biztonságpolitikai szakértő azt mondja: az oroszok most majd elkezdik a "szokásos fenyegetést", de szerinte nem kell azt komolyan venni. Mindenesetre Vlagyimir Putyinnak sikerült megint kiprovokálnia valamit, amitől félt: közel hozta a NATO-t.

Finnország NATO-csatlakozásával erős tagállammal bővülhet a szövetség - véli Gyarmati István diplomata, biztonságpolitikai szakértő. Csütörtök reggel az északi ország miniszterelnöke és államfője közösen jelentették be a finnek hivatalos NATO-integrációs szándékát, amelyet sorban állva üdvözöltek a már tag országok, Moszkva keményen üzent, Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő pedig az InfoRádiónak hosszabban is elmondta, miért és mennyire felkészült katonailag Finnország, amelyet épp a hidegháború magárahagyatottsága kényszerített erre.

Gyarmati István az InfoRádióban először azt vette sorra, hogyan válik egy ország NATO-taggá:

  • beadja csatlakozási kérelmét
  • a NATO megvizsgálja
  • az Észak-atlanti Tanács pedig dönt.

"Nincsenek kétségeim afelől, hogy a vizsgálat gyors lesz és pozitív eredménnyel zárul. Ha ünnepélyessé akarják tenni, július végén lesz egy csúcsértekezlet, ha akarják, ott már megszülethet a döntés" - részletezte a szakértő. "Előbb is esetleg, de mégis jobban néz ki, ha az állam- és kormányfők hozzák meg ezt a döntést" - tette hozzá.

Gyarmati István ugyanakkor nem gondolja, hogy nagyobb létszámú NATO-alakulatokat telepítenének Finnországba - és a tagsággal szintén kacérkodó Svédországba -, a két ország ugyanis nagyon erőteljesen a fegyveres semlegességet választotta; "jobban felszerelt hadereje van, mint a NATO-tagállamok többségének" - mutatott rá.

Mindent egybevetve Gyarmati István szerint "meglehetősen NATO-kompatibilis" a két ország hadereje, drámai változás tehát nem lesz, csak a jogi helyzet rendeződik.

Hogy Finnország felvétele esetén a NATO sokkal inkább határos lesz Oroszországgal mintegy 1300 kilométer hosszan és ezt Moszkva fenyegetésnek veheti, arra úgy reagált: az oroszok most már lassan mindent fenyegetésként értékelnek.

"Különösen azokat a változásokat, amelyeket ők provokálnak ki.

Sikerült Vlagyimir Putyinnak megint elintéznie, amitől a legjobban fél, közelébe hozta a NATO-t.

De ez a határhossz még mindig csak a 10 százaléka Oroszország határainak, tehát a bekerítésről szóló szöveg nyilván hazugság, de hát Nagy Péter cár óta ettől félnek az oroszok alaptalanul" - fogalmazott.

Amiben viszont mégis változás lesz: a finn-orosz határ eddig őrizetlennek számított, de csak eddig.

"Nyilvánvalóan odatelepítenek orosz erőket, odatelepítenek egy-két indítóállást, én azt gondolom, ezek nem lesznek igazán komolyak. Elkezdik a szokásos zsarolásukat, hogy leállítják a gázszállítást Finnországba; nem kell nagyon megijedni, a finnek egyébként sem szoktak" - összegzett Gyarmati István.

Nyitókép: MTI/EPA/COMPIC/Mauri Ratilainen

Kapcsolódó hang

Finn NATO-csatlakozás - Gyarmati István
 
A címlapról ajánljuk

Megszólalt a Mol

A kormány csütörtök este kihirdette azt a rendeletet, amely tiltja a 480 forintos literenként tankolást...
×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018