Finnország NATO-csatlakozásával erős tagállammal bővülhet a szövetség - véli Gyarmati István diplomata, biztonságpolitikai szakértő. Csütörtök reggel az északi ország miniszterelnöke és államfője közösen jelentették be a finnek hivatalos NATO-integrációs szándékát, amelyet sorban állva üdvözöltek a már tag országok, Moszkva keményen üzent, Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő pedig az InfoRádiónak hosszabban is elmondta, miért és mennyire felkészült katonailag Finnország, amelyet épp a hidegháború magárahagyatottsága kényszerített erre.
Gyarmati István az InfoRádióban először azt vette sorra, hogyan válik egy ország NATO-taggá:
- beadja csatlakozási kérelmét
- a NATO megvizsgálja
- az Észak-atlanti Tanács pedig dönt.
"Nincsenek kétségeim afelől, hogy a vizsgálat gyors lesz és pozitív eredménnyel zárul. Ha ünnepélyessé akarják tenni, július végén lesz egy csúcsértekezlet, ha akarják, ott már megszülethet a döntés" - részletezte a szakértő. "Előbb is esetleg, de mégis jobban néz ki, ha az állam- és kormányfők hozzák meg ezt a döntést" - tette hozzá.
Gyarmati István ugyanakkor nem gondolja, hogy nagyobb létszámú NATO-alakulatokat telepítenének Finnországba - és a tagsággal szintén kacérkodó Svédországba -, a két ország ugyanis nagyon erőteljesen a fegyveres semlegességet választotta; "jobban felszerelt hadereje van, mint a NATO-tagállamok többségének" - mutatott rá.
Mindent egybevetve Gyarmati István szerint "meglehetősen NATO-kompatibilis" a két ország hadereje, drámai változás tehát nem lesz, csak a jogi helyzet rendeződik.
Hogy Finnország felvétele esetén a NATO sokkal inkább határos lesz Oroszországgal mintegy 1300 kilométer hosszan és ezt Moszkva fenyegetésnek veheti, arra úgy reagált: az oroszok most már lassan mindent fenyegetésként értékelnek.
"Különösen azokat a változásokat, amelyeket ők provokálnak ki.
Sikerült Vlagyimir Putyinnak megint elintéznie, amitől a legjobban fél, közelébe hozta a NATO-t.
De ez a határhossz még mindig csak a 10 százaléka Oroszország határainak, tehát a bekerítésről szóló szöveg nyilván hazugság, de hát Nagy Péter cár óta ettől félnek az oroszok alaptalanul" - fogalmazott.
Amiben viszont mégis változás lesz: a finn-orosz határ eddig őrizetlennek számított, de csak eddig.
"Nyilvánvalóan odatelepítenek orosz erőket, odatelepítenek egy-két indítóállást, én azt gondolom, ezek nem lesznek igazán komolyak. Elkezdik a szokásos zsarolásukat, hogy leállítják a gázszállítást Finnországba; nem kell nagyon megijedni, a finnek egyébként sem szoktak" - összegzett Gyarmati István.