eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Képviselők részt vesznek a finn parlamentnek az ország NATO-tagságáról szóló ülésén Helsinkiben 2022. május 12-én. A Krím félsziget Oroszországhoz csatolása, 2014 óta a hagyományosan semleges Finnország fokozatosan erősítette együttműködését a NATO-val, a 2022 februárjának végén Ukrajna ellen elindított háború pedig határozott irányváltást hozott ebben a kérdésben.
Nyitókép: MTI/EPA/COMPIC/Mauri Ratilainen

Hetek kérdése a NATO-csatlakozás - "A finnek nem fognak megijedni"

Gyarmati István diplomata, biztonságpolitikai szakértő azt mondja: az oroszok most majd elkezdik a "szokásos fenyegetést", de szerinte nem kell azt komolyan venni. Mindenesetre Vlagyimir Putyinnak sikerült megint kiprovokálnia valamit, amitől félt: közel hozta a NATO-t.

Finnország NATO-csatlakozásával erős tagállammal bővülhet a szövetség - véli Gyarmati István diplomata, biztonságpolitikai szakértő. Csütörtök reggel az északi ország miniszterelnöke és államfője közösen jelentették be a finnek hivatalos NATO-integrációs szándékát, amelyet sorban állva üdvözöltek a már tag országok, Moszkva keményen üzent, Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő pedig az InfoRádiónak hosszabban is elmondta, miért és mennyire felkészült katonailag Finnország, amelyet épp a hidegháború magárahagyatottsága kényszerített erre.

Gyarmati István az InfoRádióban először azt vette sorra, hogyan válik egy ország NATO-taggá:

  • beadja csatlakozási kérelmét
  • a NATO megvizsgálja
  • az Észak-atlanti Tanács pedig dönt.

"Nincsenek kétségeim afelől, hogy a vizsgálat gyors lesz és pozitív eredménnyel zárul. Ha ünnepélyessé akarják tenni, július végén lesz egy csúcsértekezlet, ha akarják, ott már megszülethet a döntés" - részletezte a szakértő. "Előbb is esetleg, de mégis jobban néz ki, ha az állam- és kormányfők hozzák meg ezt a döntést" - tette hozzá.

Gyarmati István ugyanakkor nem gondolja, hogy nagyobb létszámú NATO-alakulatokat telepítenének Finnországba - és a tagsággal szintén kacérkodó Svédországba -, a két ország ugyanis nagyon erőteljesen a fegyveres semlegességet választotta; "jobban felszerelt hadereje van, mint a NATO-tagállamok többségének" - mutatott rá.

Mindent egybevetve Gyarmati István szerint "meglehetősen NATO-kompatibilis" a két ország hadereje, drámai változás tehát nem lesz, csak a jogi helyzet rendeződik.

Hogy Finnország felvétele esetén a NATO sokkal inkább határos lesz Oroszországgal mintegy 1300 kilométer hosszan és ezt Moszkva fenyegetésnek veheti, arra úgy reagált: az oroszok most már lassan mindent fenyegetésként értékelnek.

"Különösen azokat a változásokat, amelyeket ők provokálnak ki.

Sikerült Vlagyimir Putyinnak megint elintéznie, amitől a legjobban fél, közelébe hozta a NATO-t.

De ez a határhossz még mindig csak a 10 százaléka Oroszország határainak, tehát a bekerítésről szóló szöveg nyilván hazugság, de hát Nagy Péter cár óta ettől félnek az oroszok alaptalanul" - fogalmazott.

Amiben viszont mégis változás lesz: a finn-orosz határ eddig őrizetlennek számított, de csak eddig.

"Nyilvánvalóan odatelepítenek orosz erőket, odatelepítenek egy-két indítóállást, én azt gondolom, ezek nem lesznek igazán komolyak. Elkezdik a szokásos zsarolásukat, hogy leállítják a gázszállítást Finnországba; nem kell nagyon megijedni, a finnek egyébként sem szoktak" - összegzett Gyarmati István.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

2022-ben a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát tette ki, és a kibocsátás mennyisége az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a vasúti, közúti vagy hajózási szektoré. A fenntartható repülés azonban még hosszú mérföldekre van - állapítja meg jelentésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az USA inkább ösztönzőkkel, az EU pedig inkább szabályozásokkal próbálja előmozdítani az átállást.

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az orosz csapatok jelentős területi nyereségeket értek el az elmúlt időszakban Ukrajnában, ami aggodalomra ad okot az ukrán vezetés körében. A Bloomberg elemzése szerint Oroszország az elmúlt héten több területet foglalt el, mint 2024 bármely korábbi időszakában, miközben az ukrán erők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a frontvonalakon - számolt be róla a Kijiv Independent. Az orosz légierőhöz szorosan kapcsolódó, nyugalmazott pilóta által szerkesztett „Fighterbomber” Telegram-csatorna jelentette, hogy Moszkva ismételten elveszített egy Szu-34-es vadászbombázót. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború lefrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×