eur:
411.22
usd:
392.53
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Alexander Spatari

Emmanuel Macronnak 11 kihívója van

A francia alkotmánytanács bejelentette, hogy 12 jelölt indulhat az elnökválasztás április 10-i első fordulójában, pont annyi, mint öt évvel ezelőtt.

"Ma reggel az alkotmánynak és a hatályos törvényeknek megfelelően az alkotmánytanács jóváhagyta a jelöltek hivatalos listáját a köztársasági elnökválasztásra, amelyet április 10-én és 24-én rendeznek meg" - mondta az interneten közzétett videóüzenetében Laurent Fabius, a testület elnöke, aki egykor kormányfő is volt.

A jelölteknek péntek délután 6 óráig kellett postán elküldeniük a legalább harminc megyéből összegyűjtött ötszáz polgármesteri vagy képviselői támogató aláírást az alkotmánytanácsnak. A támogatói aláírásra jogosult 42 ezer emberből 13 672-en írtak alá valamelyik jelöltnek, ebből 13 427 aláírást érvényesített az alkotmánytanács.

A testület közlése szerint a politikai meggyőződés alapján jobbról balra haladva a következő jelöltek indulhatnak az első fordulóban:

  • Marine Le Pen (Nemzeti Tömörülés),
  • Éric Zemmour (Visszahódítás),
  • Nicolas Dupont-Aignan (Talpra, Franciaország),
  • Valérie Pécresse (Köztársaságiak),
  • Emmanuel Macron (Köztársaság lendületben),
  • Anne Hidalgo (Szocialista Párt),
  • Yannick Jadot (Zöldek),
  • Jean-Luc Mélenchon (Engedetlen Franciaország),
  • Fabien Roussel (Francia Kommunista Párt),
  • Jean Lassalle (Ellenállunk),
  • Nathalie Arthaud (Munkásharc),
  • Philippe Poutou (Új Antikapitalista Párt).

Az ismertebb jelöltek közül a Franciaország Európai Unióból történő kilépését szorgalmazó Francois Asselineau-nak , aki 2017-ben is jelölt volt, nem sikerült kellő számú aláírást összegyűjtenie, így idén nem kampányolhat.

Az alkotmánytanács ellenőrizte, hogy a támogatott jelöltek ténylegesen részt kívánnak-e venni a választáson, valamint megállapította, hogy mindegyikük benyújtotta a vagyon- és egyéb tevékenységeiről szóló nyilatkozatát.

Ha most tartanák az elnökválasztás első fordulóját, Emmanuel Macron a szavazatok 30 százalékával végezne az élen. Az ukrajnai háború kezdete óta a jelenlegi államfő támogatottsága 5 százalékkal emelkedett. Őt követi Marine Le Pen, a szuverenista Nemzeti Tömörülés jelöltje, aki 15 százalékot érne el. Harmadik helyen Éric Zemmour jobboldali publicista áll 13 százalékkal, míg a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon és Valérie Pécresse, a jobbközép Köztársaságiak jelöltje áll a negyedik helyen 11-12 százalékkal. A második fordulóba az első fordulóban az első két helyen végzett jelölt jut tovább. Emmanuel Macron valamennyi kihívóját legyőzné a második fordulóban a felmérések szerint.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×