eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az Európai Parlament brüsszeli ülésterme hatalmas sajtóközpontként és tévéstúdióként működik 2019. május 26-án, az európai parlamenti választásokon. Az újságírók itt kaphatnak friss tájékoztatást a tagállamok választási eredményeiről a végső urnazárás után.
Nyitókép: MTI/AP/Olivier Matthys

EP-plenáris: nő a szigor Oroszországgal szemben, Ukrajna tényleg tagjelölt lehet

A tagjelöltséggel kapcsolatban egy "törekvés" fogalmazódott meg, az orosz kőolaj és földgáz ügyében sűrű felhők gyülekeznek.

Az Európai Parlament (EP) képviselői kedden Brüsszelben tartott rendkívüli plenáris ülésükön állásfoglalást fogadtak el, amelyben Ukrajna megtámadása miatt szigorúbb európai uniós szankciókat sürgetnek Oroszországgal szemben, és Ukrajna EU-tagjelölti státuszának megadásáról is haladéktalanul tárgyalnának.

Az EP közleménye szerint a témáról szóló keddi vitát követően 637 szavazattal, 13 ellenében és 26 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők arra kérték az uniós intézményeket, hogy törekedjenek Ukrajna tagjelölti státuszának megadására.

Az eljárást azonban továbbra is az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó cikkével összhangban és az adott ország érdemeit figyelembe véve kell lefolytatni - hangsúlyozták. Addig is az EU-Ukrajna társulási megállapodás alapján folytatódhat az ország integrálása az uniós egységes piacba - emelték ki.

A képviselők továbbá szigorítanák az Oroszországgal szemben meghozott szankciókat, és további korlátozásokat sürgettek az orosz gazdaság és ipar stratégiai gyengítésére. Véleményük szerint

a legfontosabb orosz exporttermékek, így a kőolaj és a földgáz behozatalának korlátozására lenne szükség.

Felszólították az EU-tagállamokat, hogy a nukleáris területen szüntessenek be minden együttműködést Oroszországgal, különösen a Roszatom céggel és leányvállalataival, és vonják vissza a Roszatom valamennyi leányvállalatának működési engedélyét. Kijelentették: az összes orosz bankot ki kellene zárni az európai pénzügyi rendszerből, magát Oroszországot pedig a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből. A szankciók legtöbbjét pedig szerintük Fehéroroszországra is ki kellene terjeszteni.

Arra kérték a tagállamokat, hogy mihamarabb adjanak védelmi fegyvereket Ukrajnának, és fokozzák a hírszerzési együttműködést az ukrán szervekkel. Azt is kérték, hogy a tagállamok vonják vissza a vagyonos orosz magánszemélyek és családtagjaik, különösen a szankcionált emberekhez és vállalatokhoz kapcsolódó kedvezményezettek uniós tartózkodási engedélyeit. Véleményük szerint a tagállamok között egyenlően kell elosztani az EU külső határaira érkező menekültek befogadásával kapcsolatos felelősséget.

A képviselők felkérték az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ENSZ humanitárius ügynökségeivel és más nemzetközi partnerszervezetekkel együttműködve nyújtsanak további sürgősségi humanitárius segítséget Ukrajnának.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×