Infostart.hu
eur:
378.09
usd:
320.6
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Zdravko Krivokapic montenegrói miniszterelnök (b) és Dritan Abazovic miniszterelnök-helyettes a parlament üléstermében Podgoricában 2022. február 4-én. A montenegrói képviselők nem támogatták a parlament megbízatási idejének lerövidítését, viszont megkezdték a kormány elleni bizalmatlansági indítvány tárgyalását. A montenegrói kormány ellen a kormánykoalíció Egyesült Reform Akció (URA) nevű mozgalmát vezető Dritan Abazovic, valamint az ellenzék nyújtott be bizalmatlansági indítványt január közepén.
Nyitókép: MTI/EPA/Boris Pejovic

Megbukott a montenegrói kormány

Megbukott a montenegrói kormány a pénteki bizalmi szavazáson, a 81 képviselő közül 43 támogatta a Zdravko Krivokapic vezette kabinet ellen beadott bizalmatlansági indítványt.

A montenegrói kormánykoalíció egyik kisebbik politikai erejét, az Egyesült Reform Akció (URA) mozgalmat vezető Dritan Abazovic, valamint az ellenzék nyújtott be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen január közepén. A dokumentum benyújtói szerint a miniszterelnök az utóbbi hónapokban tanúsított viselkedésével megsértette az ország alkotmányát és törvényeit, valamint megnehezítette vagy ellehetetlenítette a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közötti együttműködést, amivel politikai válságba sodorta az országot, és lassította Montenegró európai uniós csatlakozási folyamatát. Válaszlépésként Zdravko Krivokapic kormányfő kezdeményezte Dritan Abazovic miniszterelnök-helyettes leváltását. Az erről szóló ülést csütörtökön tartották volna meg, ám a képviselők nem támogatták a kérdés napirendre tűzését, így az ülés elmaradt.

A pénteki szavazás előtt a kormánykoalíció nagyobb pártjai elhagyták az üléstermet.

A montenegrói alkotmány értelmében a köztársasági elnöknek most 30 nap áll rendelkezésére, hogy új miniszterelnök-jelöltet bízzon meg a kormányalakítással. Amennyiben nem sikerül senkinek sem kormányt alakítania, előrehozott választást kell tartani az Adria-parti országban.

Zdravko Krivokapic a 2020 augusztusában tartott parlamenti választásokat követően lett miniszterelnök, amikor az akkori ellenzék egy hajszállal megverte a balközép Szocialisták Demokratikus Pártját (DPS). A korábbi ellenzéki pártok a 81 tagú parlament 41 helyét szerezték meg. Az új kormányban Európa- és szerbbarát pártok is helyet kaptak, és éppen ez az ellentét lassította a döntéshozatalt már a kormány megalakulása óta.

(A nyitóképen: Zdravko Krivokapic montenegrói miniszterelnök - balra - és Dritan Abazovic miniszterelnök-helyettes a parlament üléstermében Podgoricában 2022. február 4-én.)

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×