Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
A 2011. július 22-i norvégiai terrortámadások elkövetője, a huszonegy éves börtönbüntetését töltő Anders Behring Breivik (k) a skieni börtön bírósági tárgyalótermében meghallgatásának második napján, 2022. január 19-én. A 77 ember meggyilkolásáért elítélt norvég szélsőjobboldali Breivik bírósági meghallgatása az előző napon kezdődött, miután több mint tízévi börtön után a szabadon bocsátásáért folyamodott.
Nyitókép: MTI/EPA/NTB POOL/Ole Berg-Rusten

Döntés: Anders Behring Breivik még mindig "nagyon veszélyes"

A norvég bíróság ügyésze csütörtökön kijelentette, hogy Anders Behring Breivik szélsőjobboldali norvég merénylő, aki 2011-ben 77 embert ölt meg, még mindig "nagyon veszélyes", ezért 10 év börtönbüntetés letöltése után sem teljesíti a norvég jog által lehetővé tett szabadon engedés feltételeit.

A feltételes szabadon bocsátásról szóló háromnapos meghallgatás utolsó napján Hulda Karlsdottir ügyész záróbeszédében hangsúlyozta, hogy Breivik "semmilyen megbánást nem tanúsított a bíróságon", és a tárgyalóteremben mutatott viselkedése csak egy "PR-fogás" része.

"Az ügyészség világos és egyértelmű véleménye szerint Breivik feltételes szabadon bocsátására irányuló kérelmét el kell utasítani" - szögezte le Karlsdottir.

Breivik a fehérek felsőbbrendűségével kapcsolatos nézeteket hangoztatott, és náci karlendítéseket végzett a bírósági meghallgatás első napján, miközben kijelentette, hogy már elutasítja az erőszakot. Csütörtökön a meghallgatás zárásaként, az utolsó szó jogán megismételte, hogy tartózkodni fog az erőszaktól.

Breivik ügyvédje, Rystein Storrvik záróbeszédében kiemelte, hogy Breiviket feltételesen szabadon kell bocsátani, hogy bebizonyíthassa: megváltozott, és többé már nem jelent veszélyt a társadalomra, és mindezt lehetetlen bizonyítani, amíg teljes elszigeteltségben tartják.

A pszichiáter, aki 2012 óta végzi Breivik megfigyelését, szerdán úgy nyilatkozott a bírósági meghallgatásán, hogy Breivikben nem lehet megbízni. A börtön egyik tisztségviselője azt mondta a szabadon bocsátási kérelemről döntő bíróknak, hogy "egyértelmű annak a veszélye", hogy Breivik újra súlyos bűncselekményeket követne el, ha szabadon bocsátanák.

"Ez a bírósági meghallgatás is megerősíti, mennyire veszélyes Breivik" - mutatott rá Lisbeth Kristine Royneland, aki az érintett családokat és túlélőket segítő csoportot vezet.

A szabadon bocsátási meghallgatást megelőzően attól tartottak, hogy Breivik arra használja majd a mostani bírósági megjelenését, hogy a vele rokonszenvező emberek előtt ismét hangoztassa a nézeteit. "És pontosan ezt tette" - mondta Royneland, akinek a lányát ölte meg Breivik a 2011. júliusi támadásban.

Breivik a Norvégiában lehető legsúlyosabb, 21 éves börtönbüntetését tölti, miután Oslo kormányzati negyedében felrobbantott egy pokolgépet, majd egy baloldali ifjúsági aktivistáknak szervezett táborban ámokfutásszerűen lövöldözni kezdett, és több tucat embert lelőtt.

A legmagasabb biztonsági fokozatú Skien börtönben három cella áll a rendelkezésére, amelyekben videójáték-konzolok, televízió, DVD-lejátszó, újságok és edzőgépek találhatók. Naponta kijárhat egy nagyobb gyakorló udvarra is.

A korábbi bírósági büntetőeljárás során épelméjűnek nyilvánították, bár az ügyészség akkor amellett érvelt, hogy pszichés beteg. Breivik nem fellebbezett a bírósági ítélet ellen, de később sikertelenül perelte a norvég államot emberi jogai megsértése miatt, miután megtiltották neki, hogy kommunikációs kapcsolatot tartson szimpatizánsaival.

A Telemark kerületi háromfős bíróság január végén hozhat ítéletet Breivik feltételes szabadon bocsátási kérelmével kapcsolatban.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×