Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
A 2011. július 22-i norvégiai terrortámadások elkövetője, a huszonegy éves börtönbüntetését töltő Anders Behring Breivik (k) a skieni börtön bírósági tárgyalótermében meghallgatásának második napján, 2022. január 19-én. A 77 ember meggyilkolásáért elítélt norvég szélsőjobboldali Breivik bírósági meghallgatása az előző napon kezdődött, miután több mint tízévi börtön után a szabadon bocsátásáért folyamodott.
Nyitókép: MTI/EPA/NTB POOL/Ole Berg-Rusten

Döntés: Anders Behring Breivik még mindig "nagyon veszélyes"

A norvég bíróság ügyésze csütörtökön kijelentette, hogy Anders Behring Breivik szélsőjobboldali norvég merénylő, aki 2011-ben 77 embert ölt meg, még mindig "nagyon veszélyes", ezért 10 év börtönbüntetés letöltése után sem teljesíti a norvég jog által lehetővé tett szabadon engedés feltételeit.

A feltételes szabadon bocsátásról szóló háromnapos meghallgatás utolsó napján Hulda Karlsdottir ügyész záróbeszédében hangsúlyozta, hogy Breivik "semmilyen megbánást nem tanúsított a bíróságon", és a tárgyalóteremben mutatott viselkedése csak egy "PR-fogás" része.

"Az ügyészség világos és egyértelmű véleménye szerint Breivik feltételes szabadon bocsátására irányuló kérelmét el kell utasítani" - szögezte le Karlsdottir.

Breivik a fehérek felsőbbrendűségével kapcsolatos nézeteket hangoztatott, és náci karlendítéseket végzett a bírósági meghallgatás első napján, miközben kijelentette, hogy már elutasítja az erőszakot. Csütörtökön a meghallgatás zárásaként, az utolsó szó jogán megismételte, hogy tartózkodni fog az erőszaktól.

Breivik ügyvédje, Rystein Storrvik záróbeszédében kiemelte, hogy Breiviket feltételesen szabadon kell bocsátani, hogy bebizonyíthassa: megváltozott, és többé már nem jelent veszélyt a társadalomra, és mindezt lehetetlen bizonyítani, amíg teljes elszigeteltségben tartják.

A pszichiáter, aki 2012 óta végzi Breivik megfigyelését, szerdán úgy nyilatkozott a bírósági meghallgatásán, hogy Breivikben nem lehet megbízni. A börtön egyik tisztségviselője azt mondta a szabadon bocsátási kérelemről döntő bíróknak, hogy "egyértelmű annak a veszélye", hogy Breivik újra súlyos bűncselekményeket követne el, ha szabadon bocsátanák.

"Ez a bírósági meghallgatás is megerősíti, mennyire veszélyes Breivik" - mutatott rá Lisbeth Kristine Royneland, aki az érintett családokat és túlélőket segítő csoportot vezet.

A szabadon bocsátási meghallgatást megelőzően attól tartottak, hogy Breivik arra használja majd a mostani bírósági megjelenését, hogy a vele rokonszenvező emberek előtt ismét hangoztassa a nézeteit. "És pontosan ezt tette" - mondta Royneland, akinek a lányát ölte meg Breivik a 2011. júliusi támadásban.

Breivik a Norvégiában lehető legsúlyosabb, 21 éves börtönbüntetését tölti, miután Oslo kormányzati negyedében felrobbantott egy pokolgépet, majd egy baloldali ifjúsági aktivistáknak szervezett táborban ámokfutásszerűen lövöldözni kezdett, és több tucat embert lelőtt.

A legmagasabb biztonsági fokozatú Skien börtönben három cella áll a rendelkezésére, amelyekben videójáték-konzolok, televízió, DVD-lejátszó, újságok és edzőgépek találhatók. Naponta kijárhat egy nagyobb gyakorló udvarra is.

A korábbi bírósági büntetőeljárás során épelméjűnek nyilvánították, bár az ügyészség akkor amellett érvelt, hogy pszichés beteg. Breivik nem fellebbezett a bírósági ítélet ellen, de később sikertelenül perelte a norvég államot emberi jogai megsértése miatt, miután megtiltották neki, hogy kommunikációs kapcsolatot tartson szimpatizánsaival.

A Telemark kerületi háromfős bíróság január végén hozhat ítéletet Breivik feltételes szabadon bocsátási kérelmével kapcsolatban.

Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

A héten a közel-keleti háború nyomta rá a bélyegét a tőkepiaci hangulatra, főleg az energiaárak megugrása miatt, amelyek inflációs és növekedési kockázatokat hordoznak magukban. Európában ugyan emelkedéssel indult a nap, azonban az olajár hirtelen megugrása újabb lefordulást hozott. Délutánra az európai és az amerikai tőzsdéken is csúnya esés alakult ki, a magyar piac is komoly nyomás alá került.  Itthon az OTP-re figyelnek a befektetők, a bankcsoport hajnalban tette közzé negyedéves számait: a negyedéves profit ugyan elmaradt a várttól, amire nem sűrűn van példa, de azért nagy dráma nincs, egész évben így is meglett a rekorderedmény. A rossz nemzetközi hangulat mellett viszont az OTP is jelentős mínuszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×