Infostart.hu
eur:
384.72
usd:
327.88
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
A 2011. július 22-i norvégiai terrortámadások elkövetője, a huszonegy éves börtönbüntetését töltő Anders Behring Breivik (k) a skieni börtön bírósági tárgyalótermében meghallgatásának második napján, 2022. január 19-én. A 77 ember meggyilkolásáért elítélt norvég szélsőjobboldali Breivik bírósági meghallgatása az előző napon kezdődött, miután több mint tízévi börtön után a szabadon bocsátásáért folyamodott.
Nyitókép: MTI/EPA/NTB POOL/Ole Berg-Rusten

Döntés: Anders Behring Breivik még mindig "nagyon veszélyes"

A norvég bíróság ügyésze csütörtökön kijelentette, hogy Anders Behring Breivik szélsőjobboldali norvég merénylő, aki 2011-ben 77 embert ölt meg, még mindig "nagyon veszélyes", ezért 10 év börtönbüntetés letöltése után sem teljesíti a norvég jog által lehetővé tett szabadon engedés feltételeit.

A feltételes szabadon bocsátásról szóló háromnapos meghallgatás utolsó napján Hulda Karlsdottir ügyész záróbeszédében hangsúlyozta, hogy Breivik "semmilyen megbánást nem tanúsított a bíróságon", és a tárgyalóteremben mutatott viselkedése csak egy "PR-fogás" része.

"Az ügyészség világos és egyértelmű véleménye szerint Breivik feltételes szabadon bocsátására irányuló kérelmét el kell utasítani" - szögezte le Karlsdottir.

Breivik a fehérek felsőbbrendűségével kapcsolatos nézeteket hangoztatott, és náci karlendítéseket végzett a bírósági meghallgatás első napján, miközben kijelentette, hogy már elutasítja az erőszakot. Csütörtökön a meghallgatás zárásaként, az utolsó szó jogán megismételte, hogy tartózkodni fog az erőszaktól.

Breivik ügyvédje, Rystein Storrvik záróbeszédében kiemelte, hogy Breiviket feltételesen szabadon kell bocsátani, hogy bebizonyíthassa: megváltozott, és többé már nem jelent veszélyt a társadalomra, és mindezt lehetetlen bizonyítani, amíg teljes elszigeteltségben tartják.

A pszichiáter, aki 2012 óta végzi Breivik megfigyelését, szerdán úgy nyilatkozott a bírósági meghallgatásán, hogy Breivikben nem lehet megbízni. A börtön egyik tisztségviselője azt mondta a szabadon bocsátási kérelemről döntő bíróknak, hogy "egyértelmű annak a veszélye", hogy Breivik újra súlyos bűncselekményeket követne el, ha szabadon bocsátanák.

"Ez a bírósági meghallgatás is megerősíti, mennyire veszélyes Breivik" - mutatott rá Lisbeth Kristine Royneland, aki az érintett családokat és túlélőket segítő csoportot vezet.

A szabadon bocsátási meghallgatást megelőzően attól tartottak, hogy Breivik arra használja majd a mostani bírósági megjelenését, hogy a vele rokonszenvező emberek előtt ismét hangoztassa a nézeteit. "És pontosan ezt tette" - mondta Royneland, akinek a lányát ölte meg Breivik a 2011. júliusi támadásban.

Breivik a Norvégiában lehető legsúlyosabb, 21 éves börtönbüntetését tölti, miután Oslo kormányzati negyedében felrobbantott egy pokolgépet, majd egy baloldali ifjúsági aktivistáknak szervezett táborban ámokfutásszerűen lövöldözni kezdett, és több tucat embert lelőtt.

A legmagasabb biztonsági fokozatú Skien börtönben három cella áll a rendelkezésére, amelyekben videójáték-konzolok, televízió, DVD-lejátszó, újságok és edzőgépek találhatók. Naponta kijárhat egy nagyobb gyakorló udvarra is.

A korábbi bírósági büntetőeljárás során épelméjűnek nyilvánították, bár az ügyészség akkor amellett érvelt, hogy pszichés beteg. Breivik nem fellebbezett a bírósági ítélet ellen, de később sikertelenül perelte a norvég államot emberi jogai megsértése miatt, miután megtiltották neki, hogy kommunikációs kapcsolatot tartson szimpatizánsaival.

A Telemark kerületi háromfős bíróság január végén hozhat ítéletet Breivik feltételes szabadon bocsátási kérelmével kapcsolatban.

Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Micsoda erőt mutatott ma a forint!

Micsoda erőt mutatott ma a forint!

A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×