Infostart.hu
eur:
386.09
usd:
331.52
bux:
118863.12
2026. január 14. szerda Bódog
A Cumbre Vieja tűzhányó kitörése a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek La Palma szigetén 2021. október 10-én hajnalban. A szeptember 19-étől kitörő vulkán tevékenysége miatt mintegy hatezer embert ki kellett telepíteni, több mint hatezer épület megsemmisült, a lávafolyam 430 hektárt beborított, és két helyen elérte az óceánt, abban két új földnyelvet létrehozva. A nagyobbik mérete meghaladja a 38 hektárt.
Nyitókép: A Cumbre Vieja tűzhányó kitörése a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek La Palma szigetén 2021. október 10-én hajnalban. MTI/AP/Daniel Roca

Meghalt egy ember vulkánkitörés következtében

Első ízben esett áldozatul egy ember a Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigetén a vulkánkitörésnek: szombaton egy idősebb férfi holttestére bukkantak a sziget déli részén egy lezárt övezetben - közölte az El Mundo című spanyol lap a rendőrségre hivatkozva.

A 70 éves férfi halálát az okozta, hogy beomlott a Los Llanos de Aridane településen található házának tetőszerkezete. Feltehetőleg a hamut akarta eltakarítani a háztetőről.

A lap szerint a férfi hatósági engedéllyel lépett be a zárt övezetbe.

Az evakuált települések lakói időnként engedélyt kapnak arra, hogy a vulkanikus hamu fedte otthonaikba visszatérhessenek a Cumbre Vieja tűzhányó térségében, hogy a legszükségesebb holmikat, például fontos irataikat elhozhassák onnan. Az ilyen műveleteket általában hatósági felügyelet mellett végzik.

A Cumbre Vieja ötven évi szunnyadás után szeptember 19-én kitört. A még mindig aktív vulkánból kilövellő, 1300 Celsius-fokos láva már több mint ezer hektár területet öntött el, és mintegy 2700 épületet rombolt le. A hatóságok óvintézkedésként hétezer embert költöztettek ki.

Az utóbbi napokban a lávafolyam jelentősen lelassult, illetve megakadt.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Hangosan dübörögnek a harci dobok: egyre többen számítanak háborúra, Amerika lépése döntő lehet

Hangosan dübörögnek a harci dobok: egyre többen számítanak háborúra, Amerika lépése döntő lehet

A Kínai Népköztársaság (vagyis Kína) fokozza a nyomását a Kínai Köztársaságra (Tajvan), azzal fenyegetve a „kvázi független” szigetet, hogy akár háborút is kockáztatnak a céljaik eléréséhez. A potenciális forgatókönyvek száma egyre növekszik, az óvatos megközelítéstől a pusztító háborúig bármit lehetségesnek tartanak a szakemberek. Ez az Egyesült Államok lehetséges közbelépésére is hatást gyakorol. A cikkben annak járunk utána, hogy miként indulhat meg a háború a Távol-Keleten, és erre milyen válaszokat adhat a washingtoni vezetés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×