Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, a CDU-CSU pártszövetség kancellárjelöltje (k) a CDU berlini eredményváró rendezvényén a német szövetségi parlamenti választás estéjén, 2021. szeptember 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Új vezetést választ a CDU

Brutális nyíltsággal beszélik meg, mi történt a szeptemberi választáson.

Tisztújításra készül a német Kereszténydemokrata Unió (CDU), a szeptemberi sikertelen szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás miatt az elnökség és a választmány tagjai is megbízatásuk lejárta előtt távoznak.

Paul Ziemiak főtitkár a párt vezető testületeinek tanácskozása után tartott tájékoztatóján elmondta, hogy teljes egyetértésben hozott döntésük szerint a következő kongresszuson új elnökséget és választmányt alakítanak.

Mindkét testület a legutóbbi, januárban tartott kongresszuson alakult, és megbízatása két évre szólt.

A főtitkár elmondta, hogy

a kongresszust valószínűleg az év végén vagy a következő év elején tartják meg. A menetrend nagyban függ attól, hogy milyen eredményre vezet a járási pártszervezeti vezetők október 30-ra összehívott tanácskozása,

amelynek témája az lesz, hogy miként lehet a tagságot az eddiginél jobban bevonni a párt elnökének kiválasztásába.

Főleg azt kell megvitatni, hogy a mintegy négyszázezer párttag szavazásával töltsék-e be a tisztséget - fejtette ki a főtitkár.

A CDU elnöki tisztségét eddig rendre a párt kongresszusán tartott választással töltötték be.

Paul Ziemiak elmondta, hogy járási vezetők konferenciájának eredményei alapján az elnökség és a választmány november 2-án dönt az elnöki tisztség betöltésének módjáról és a tisztújító kongresszus időpontjáról.

A következő időszak másik nagy feladata a Bundestag-választás tanulságainak elemzése.

Mindent meg kell vizsgálni, és "brutális nyíltsággal" kell átbeszélni mindazt, ami jól, és ami "nem jól" sikerült

- mondta a főtitkár.

Hozzátette, hogy mindkét folyamat "moderátora" Armin Laschet pártelnök lesz, aki a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió kancellárjelöltjeként indult a Bundestag-választáson.

A választáson győztes Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek, valamint a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) előzetes koalíciós egyeztetéseivel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy CDU és a CSU továbbra is készen áll tárgyalni Zöldekkel és az FDP-vel a kormányzati együttműködésről, ha nem sikerül megállapodniuk az szociáldemokratákkal.

A szeptemberi Bundestag-választáson az SPD a szavazatok 25,7 százalékával végzett az első helyen. A CDU/CSU története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett, így már csak a második számú politikai erő Németországban.

A két párt folytathatná a 2013-ban kezdett közös kormányzást, azzal a különbséggel, hogy nem az SPD, hanem a CDU/CSU lenne a kisebbik koalíciós partner. Ezt egyikük sem szorgalmazza, ezért a szociáldemokraták és a CDU/CSU is a 14,8 százalékkal a harmadik helyen álló Zöldeket és a 11,5 százalékkal negyedik FDP-t próbálják megnyerni koalíciós partnernek.

Ez lenne az első német szövetségi kormány a második világháború óta, amelyet három partner alkot.

Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×