Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Annalena Baerbock, a német Zöldek társelnöke (b) a Szabaddemokrata és a Német Szociáldemokrata Párttal a kormányalakításról folytatott berlini megbeszélésre érkezik 2021. október 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Már elmélyített kormányalakítási tárgyalásokra fordulhatnak Németországban

Hétfőn folytatódik a hárompárti egyeztetés. A CDU-nál tisztújítás következik.

Megkezdődtek a szeptember végi szövetségi parlamenti választáson győztes Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kormányalakítási tárgyalásai a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP).

Lars Klingbeil, a szociáldemokraták főtitkára az első tárgyalási fordulót követően kijelentette, hogy tekintettel a jól zajlott megbeszélésekre a három párt hétfőn folytatja a kormányalakítási egyeztetéseket. Mint mondta, a hétvégét arra fogják felhasználni, hogy előkészítsék a jövő heti intenzív tárgyalásokat. Hozzátette, hogy hétfőn, kedden és pénteken terveznek ismét összeülni. A megszakítást Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje amerikai útjával magyarázta, aki német pénzügyminiszteri tisztségében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) őszi ülésszakán vesz részt.

Michael Kellner, a Zöldek szövetségi ügyvivője a csütörtöki egyeztetéseket követően kölcsönös bizalomról beszélt. Volker Wissing, az FDP főtitkára pedig arról számolt be, hogy a szabaddemokraták elnöksége egyhangúlag támogatta, hogy "mostantól megkezdjék a formális, elmélyített kormányalakítási tárgyalásokat" konkrét témakörök megvitatásával.

Értesülések szerint az előzetes egyeztetések legfeljebb tíz napot vehetnek majd igénybe.

Volker Wissing a Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak nyilatkozva szintén a nap folyamán azt mondta, hogy amennyiben zátonyra futnának a megbeszélések a szociáldemokratákkal, úgy pártja továbbra is nyitott marad a Jamaica-koalícióra, vagyis a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének kormányalakítására a Zöldekkel és az FDP-vel.

A szeptember 26-i választáson az SPD a szavazatok 25,7 százalékát gyűjtötte össze, a második a CDU/CSU szövetsége lett, amely története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett. A két párt folytathatná a 2013-ban kezdett közös kormányzást, azzal a különbséggel, hogy nem az SPD, hanem a CDU/CSU lenne a kisebbik koalíciós partner. Ezt azonban egyikük sem szorgalmazta, ezért a szociáldemokraták a 14,8 százalékkal a harmadik helyen álló Zöldeket és a 11,5 százalékkal negyedik liberális FDP-t igyekeznek megnyerni koalíciós partnernek. Ez lenne az első, három pártból álló német szövetségi kormány a második világháború óta.

Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének kancellárjelöltje csütörtökön megerősítette, hogy a kereszténydemokraták továbbra is a Jamaica-koalícióra törekednek, vagyis a CDU/CSU szövetségének kormányalakítására a Zöldekkel és az FDP-vel. "A CDU ajánlata a kományalakítás utolsó pillanatáig fennáll" - hangoztatta Laschet a CDU berlini székházában. Ugyanakkor jelezte, hogy szükség esetén lemond a CDU pártelnökségéről, hogy segítse a Jamaica-koalíció előli esetleges személyi akadályok elhárítását.

Laschet bejelentette, hogy a kereszténydemokraták történelmi választási veresége nyomán

összehívják a CDU tisztújító kongresszusát is.

Ennek idejét és helyét egyelőre nem ismertette.

Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×