Infostart.hu
eur:
385.64
usd:
331.3
bux:
122151.69
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés párt vezetője sajtóértekezletet tart a Párizs melletti Nanterre-ben a franciaországi regionális választások második fordulójának estéjén, 2021. június 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ian Langsdon

Szinte csak vesztesei vannak a francia regionális választásnak - szakértő

A jobboldali Köztársaságiak nyerték a francia regionális választások második fordulóját, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés egyetlen régióban sem szerzett többséget, míg Emmanuel Macron államfő pártja a 15 százalékot sem érte el.

Nem sikerült győznie egyetlen régióban sem a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülésnek a franciaországi regionális választások vasárnapi második fordulójában, nagyon alacsony, alig 35 százalékos részvétel mellett. A regionális választások másik nagy vesztese Emmanuel Macron államfő pártja, amely messze nem érte el a célul kitűzött 15 százalékos támogatottságot. A 13 európai régió többségét, hetet eddig az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak irányították, hatot pedig a szintén ellenzéki baloldal, s a következő hét évben is ugyanilyen arányban fog megoszlani a hagyományos pártok között a régiók vezetése.

Csak minden ötödik fiatal ment el szavazni, míg az idősek sokkal aktívabbak. Ez is lehet az oka annak, hogy ennyire alacsony volt a részvételi arány, gyakorlatilag ugyanakkora volt, mint az első fordulóban – mondta Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa. A helyhatósági választásokon mindig alacsonyabb a részvétel, mint például az elnökválasztáson, de az 1958-ban kezdődött V. köztársaság történetében ilyen méretű távolmaradásra egyetlen választáson sem volt példa.

Marine Le Pen a választási kudarc után több okot is felhozott, az első forduló előtt voltak olyan hírek, hogy a különböző kampányanyagok nem jutottak el megfelelő módon a szavazókhoz, emiatt a szenátusban össze is hívtak egy vizsgálóbizottságot, de a szakértő szerint valójában

nem nagyon tud magyarázatot adni a vereségre Marine Le Pen, ezért inkább azt mondja, hogy teljesen más egy elnökválasztás,

mint egy regionális választás, és arra biztatja a választóit, hogy álljanak ki mögötte.

Nemcsak a Nemzeti Tömörülés szerepelt gyengén, hanem Emmanuel Macron államfő pártja is, amely messze nem érte el a célul kitűzött 15 százalékos támogatottságot sem.

"A két nagy vesztes párt az, amely a 2022-es választások eddig esélyesnek tartott két jelöltjét hozná. Az a forgatókönyv, amelyet a jelenlegi elnök erőltet, miszerint ő Franciaország nagy védelmezője a radikális jobboldali előretöréssel szemben, nem fog működni, hiszen Le Pen is gyengén került ki ebből a választási fordulóból" – mondta Fejérdy Gergely, ezért szerinte előfordulhat, hogy egy harmadik szereplő is belép a képbe.

Leginkább Xavier Bertrand esélyes erre, aki most megnyerte az északi régiót. A korábbi republikánus, de most is a jobbközép pártokhoz kapcsolódó jelöltnek 18 százalékos támogatottságot mértek az elmúlt héten, ugyanakkor egyelőre nem látszik nagy változás, hiszen a legfrissebb felmérések alapján továbbra is Emmanuel Macron és Marine Le Pen fej fej mellett a leginkább támogatott az elnökválasztáson. Ez 24-26, illetve 24-27 százalékos támogatottságot jelentene az első fordulóban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico szlovák miniszterelnök a hétvégén az Egyesült Államokban járt, ahol kulcsfontosságú megállapodást írt alá Szlovákia jövőbeli energiaellátásáról, majd személyesen tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel Floridában. A látogatás középpontjában az új szlovák atomerőműblokk megépítése, a szuverén külpolitika és a nagyhatalmakkal való egyensúlyozás állt.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Jelentős esésekkel indul a hét az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti mínuszban áll és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket lehetett reggel látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a világ szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum, itthon pedig a Mollal kapcsolatban érkeztek hírek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×