Tizenhét európai uniós tagállam vezetője közös levelet tett közzé csütörtökön, amelyben elítélték "az alapvető jogokkal szembeni fenyegetéseket", és az LMBT-közösséggel szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem folytatására szólítottak fel.
Az Európai Bizottságnak, az Európai Unió Tanácsa portugál elnökségének és az Európai Tanács elnökének címezett levelet Belgium, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Finnország, Svédország és Ausztria állam- vagy kormányfője írta alá.
Ez több, mint az a 13 ország, amely az uniós tagországok általános ügyekért felelős minisztereinek keddi találkozóján nyilatkozatot írt alá a magyar pedofilellenes törvény kapcsán. Akik a keddi nyilatkozatot nem írták, alá, de a csütörtökit igen: Görögország, Olaszország, Ciprus, Málta és Ausztria. Litvánia viszont ezt a második dokumentumot nem támogatta a keddi aláírók közül.
A 17 ország kiemelte: a levél megírását az alapjogokkal szembeni fenyegetések, különösen a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tilalmát kimondó elv csorbulása miatt tartotta fontosnak. A "közös alapvető értékeinkhez való kötődést és azok betartását uniós szerződések rögzítik". Megfogadták: folytatják az LMBT-közösséget célzó diszkrimináció elleni harcot, és megerősítik az alapvető jogok védelmét.
"A tisztelet és az elfogadás az európai projekt középpontjában áll. Elkötelezettek vagyunk az ezen értékek védelmét célzó erőfeszítések folytatása mellett, biztosítva, hogy a jövő európai generációi az egyenlőség és a tisztelet légkörében nőjenek fel" - fogalmaztak.
A csütörtökön kezdődött EU-csúcstalálkozót megelőzően, António Guterres ENSZ-főtitkárral tartott közös sajtótájékoztatóján David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke - a szexuális neveléssel foglalkozó magyar törvénnyel kapcsolatban feltett újságírói kérdésre válaszolva - kijelentette: az uniós intézmények elkötelezettek a jogállamiság tiszteletben tartása mellett. Itt az idő, hogy olyan tagállamok esetében, ahol megsértik a jogállamiságot, az unió alkalmazza a január elseje óta érvényes jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletet, melynek értelmében kötelezettségszegés esetén az EU felfüggesztheti az uniós pénzek kifizetését.
Sassoli emlékeztetett: az EP kész jogi eljárást indítani az Európai Bizottság ellen, ha a brüsszeli végrehajtó testület tovább késlekedik az uniós költségvetés védelmére létrehozott jogállamisági feltételrendszer alkalmazásával.
A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
Svédország hivatalosan is dohányzásmentes országgá vált: a svéd alkohol- és kábítószerinformációs tanács (CAN) friss jelentése szerint a napi rendszerességgel cigarettázók aránya 4,8 százalékra csökkent, ami alatta marad az Egészségügyi Világszervezet által referenciaértékként alkalmazott öt százalékos küszöbnek. A dohányzók aránya 2003 óta 16 százalékról esett vissza a jelenlegi szintre. A sikert nagyrészt a snüssz nevű füstmentes dohánytermék elterjedésének tulajdonítják, amelyet az EU-ban egyedül Svédországban lehet legálisan forgalmazni.