Charles Michel a személyes részvétellel tartott csúcs utáni sajtótájékoztatóján közölte, a magyar szabályozás megkövetelte, hogy a tanácskozás napirendjére kerüljön az LMBTI-közösségek és jogaik kérdése.

"Intimitása miatt a vita érzelmekben gazdag megbeszéléssé vált arról, mit gondolunk egymásról, az alapvető szabadságjogok fogalmáról és arról, hogy miként viszonyulunk egymáshoz" - fogalmazott. Lehetővé tette továbbá, hogy a vezetők meghallgassák egymás álláspontját, és megismerhetővé váljon a magyar nézőpont is - tette hozzá. Elmondta továbbá: lehetősége nyílt felhívni a vezetők figyelmét az európaiság alapját jelentő jogállamiság elvének fontosságára. Reményét fejezte ki, hogy az Európa jövőjéről kezdődött konferenciasorozat hozzájárul majd az európai projektet összetartó európai jog, az alapvető szabadságok és értékek erősödéséhez.

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: az új magyar törvény egyértelműen szembemegy azokkal az értékekkel, amelyeket az uniós szerződések is világosan tartalmaznak. A méltósággal, a megkülönböztetésmentességgel, az emberi jogokkal és a kisebbségek védelmével. Az új, sok vitát kiváltó magyar törvénnyel kapcsolatos csütörtök esti vitáról azt mondta, a tagállami vezetők "szükséges és tárgyilagos, érzelemdús és személyes hangvételű megbeszélést folytattak. A kérdés az emberek identitását, érzéseit és méltóságát érinti, az Európai Unió kiáll ezen értékek mellett - hangsúlyozta. "Az EU az értékek uniója, a mások elfogadása alapvető. Megvédjük polgárinkat, és biztosítjuk, hogy azt szerethessék, akit akarnak" - fogalmazott. Hozzátette, számos jó indok szól amellett, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon. Közölte: már a múlt héten kifejezte aggodalmát a magyar törvény miatt, aggályaival a legtöbb tagállami vezető egyetértett. Hozzátette: az uniós bizottság tüzetesen megvizsgálta a szóban forgó jogszabályt, és levelet küldött a magyar kormánynak a törvény jogilag vitatott pontjai miatt. A bizottság várja Magyarországon válaszát - mondta.

Emmanuel Macron francia elnök a magyar szabályozással kapcsolatban azt mondta, a homofóbiát legalizáló törvény ellentétes az uniós értékekkel és jogszabályokkal. "A homofób magyar törvénnyel szembeni kiállás az egyéni szabadság és az emberi méltóság megvédését jelenti." Az értékek érvényesítése és megőrzése egzisztenciális kérdés az európaiak számára, véleménye szerint a kialakult vita a civilizációval és a kultúrával kapcsolatos összecsapást jelentett. Azt is mondta: nem támogatja az uniós szerződés vonatkozó cikkének alkalmazását Magyarország kizárására az Európai Unióból, ehelyett hatékony eljárásokra van szükség az uniós értékek betartatására. Közölte továbbá, támogatja az Európai Bizottság vizsgálatát, hogy a magyar szabályozás megfelel-e az uniós jognak. Kijelenete: ellenzi az uniós gazdasági források kifizetésének összekapcsolását az értékek tiszteletben tartásával, véleménye szerint ugyanis Magyarország néhány év múlva nettó befizető országgá válhat, és aztán azt mondhatja, hogy "ne zavarják az értékek körüli kérdésekkel". Nem elsősorban Orbán Viktorral kell foglalkozni, hanem azzal a problémával, hogy egyes országokban elmozdulás történt a liberális értékektől - tette hozzá.

Angela Merkel német kancellár az uniós csúcsot követően azt mondta, nem emlékszik olyanra, hogy az uniós vezetők valaha is olyan keményen tárgyaltak volna Magyarországról, mint ahogyan azt a csütörtök esti ülésen tették. "Nyílt és őszinte, de ellentétekkel terhes megbeszélés zajlott, a vita azonban nem ért még véget" - fogalmazott. Az uniós vezetők csúcstalálkozója során ismét világossá vált, hogy az EU nemcsak belső piac, hanem közös értékek alapján létrejött értékunió - tette hozzá. Komoly probléma, hogy rendkívül eltérő elképzelések vannak Európáról és jövőjéről, ami indokolja, hogy a vitát folytatni kell - tette hozzá Angela Merkel.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök védelmébe vette a magyar szabályozást. Lengyel újságíróknak azt mondta, a családokat, a gyermekeket védeni kell. A nemzetközi jogra is hivatkozva hangsúlyozta: a szülőknek joguk van ahhoz, hogy meghatározzák, miként neveljék gyermekeiket. "Legmélyebb meggyőződésem szerint helyes, hogy a szülők dönthessenek arról, ki és milyen alapon folytathat művelődési, illetve indoktrinációs tevékenységet az iskolák épületeiben" - jelentette ki.

Janez Jansa szlovén kormányfő szlovén újságírói kérdésre válaszolva, miszerint Szlovéniának mi az álláspontja a magyar törvénnyel kapcsolatban, azt válaszolta: a vita nem álláspontok elfogadásáról szólt, és semmilyen szövegre nincsenek javaslatok. Amennyiben probléma merül fel bármely jogszabály kapcsán, bármely uniós tagállamban, arra megvannak a jogi mechanizmusok és eljárások, amelyeket elindíthat az Európai Bizottság - jelezte Jansa, hozzátéve: ennek végén olyan jogi döntés születik, amelyet mindenkinek el kell fogadnia.